Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

Alumíniumöntés a hőskorban

H. H. Doehler 1905-6-ban szabadalmaztatta a nyomásos öntőgépet, de erről rajzrészleteket nem közöl a szakirodalom. Josef Polák cseh mérnököt A. Street: The Die Casting Book (1977) c. könyvében a 19-20. század legnagyobb nyomásos öntészeti úttörőjének nevezi. Szabadalma 1926-ban kelt. Tény, hogy Polák hidegkamrás nyomásos öntőgépének elvét minden szakirodalom a mai napig is közli. Zsenialitása abban is lemérhető, hogy gépét - az alumíniuménál is jóval nagyobb hőmérsékleten olvadó - sárgarezek öntésére tervezte. E gépek alkalmazásában hazánk úttörő volt, mert a Polák-cég első szériájából a Weiss Manfréd Fémműben dolgozó Jakóby László fémkohómérnök már 1928-ban vásárolt gépet sárgaréz- és alumíniumöntésre. A Polák-féle hidegkamrás, függőleges dugattyús, nagynyomású öntőgép működésének elvi vázlata az 59. ábrán szemlélhető. Az I. ábrarészen az (f) álló és (g) mozgó szerszámfél zárva van, miközben a fémet a (d) merítőkanállal beöntik a függőleges (b) nyomókamrába. Ekkor az (a) nyomódugattyú a nyomókamra felett helyezkedik el. Az (e) ellendugattyú éppen eltakarja a (h) beömlőnyílást, így oda a fém most nem folyhat be. A II. helyzetben a (b) nyomókamrába behatoló (a) nyomódugattyú éppen akkora erőt fejt ki, hogy lenyomja az (e) ellendugattyút, és így a fém nagy sebességgel behatol a (h) belövőnyíláson keresztül az (i) formaüregbe. A III. helyzetben a (a) nyomódugattyú felhúzódik és az (e) ellendugattyú kilöki a (b) nyomókamrából a pogácsa alakú, megdermedt (k) fémmaradványt. Eközben a (g) mozgó formafelet (egy fel nem tüntetett) dugattyúval hátrahúzzák, mire az (1) kilökőlapra szerelt (m) kilökök kilökik az (i) öntvényt a formaüregből. A nyomókamra lehet vízszintes elrendezésű is (ma már ez a gyakoribb). A 60. ábrán négy lépésben látható a működése. Az 1. ábrarészen a lövődugattyú jobbra, hátul van. A szabad beöntőnyíláson beöntik a fémet a nyomókamrába. Az 2. részen a lövődugattyú lő, a zárt formaüreg megtelik fémmel. A 3. részen a szerszám nyit, és a dugattyú kilöki az álló szerszámfélből az öntvényt, míg a 4. részen a kilökök kilökik az öntvényt a mozgó szerszámfélből. Az 61. ábrán bemutatjuk a Polák cég egykor legkisebb, 408-as típusjelű függőleges hidegkamrás gépének a fotóját, amely a mi öntödéinkben is gyakori volt a 20-as évektől az 50-es évekig. Az 62. ábrán bemutatott Polák 2255-ös öntőgép a 30-as évektől az 50-es évekig hazánkban a legtöbbször használt típus volt. A cseh gépeket a szovjetek lemásolták, és pl. a Polák 2255-ös gépet LD-7 márkanéven forgalmazták. Ennek rajza látható a 63. ábrán. Ezek a hidraulikus függőleges hidegkamrás gépek még az '50-es évek végén is egyeduralkodók voltak nyomásos alumíniumöntödéinkben. AII. világháború előtt és közvetlenül utána melegkamrás nyomásos öntőgép alig volt hazánkban. Egy ilyen gép elvi vázlatát szemlélteti a 64. ábra.