Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

Az alumíniumötvözetek készítéséhez és öntéséhez használt olvasztóberendezések fejlődéstörténete

léten kellő szilárdsággal kellett rendelkeznie, nem volt szabad elszakadnia, de még megnyúlnia, behajolnia sem; nem volt szabad oxidálódnia, revésednie; a fémes ellenállásanyagnak a hőmérséklet növekedésével ellenállását csak kis mértékben szabad változtatnia; nem szabad túl drágának lennie.. Kemencét billentő szerkezet Kemencefedél Kifolyóvályú Fűtöellenállás Samottbélés Hőszigetelés Tégelyalátét Vészkifolyó 43. ábra. Billenthető ellenállás-fűtésű tégelyes medence metszete E szigorú feltételeknek a kutatások szerint a króm-nikkel, de még inkább a króm-alumínium-vas és a króm-alumínium-vas-kobalt ötvözetek felelnek meg a legjobban. Ezeknek ismert típusa a svéd Kantál-huzal és -szalag. A 42. ábrán az E. Fr. Russ által kifejlesztett álló (stabil építésű) ellenállásfűtésű tégelyes kemence metszete, míg a 43. ábrán az O. Junker-féle billenthető ellenállás-fűtésű tégelyes kemence látható a billentőszerkezettel. A nagy befogadóképességű ellenállás-fűtésű kemencék teknős kivitelűek, és a könnyű kiüríthetőség érdekében billenthetők. A fűtőellenállás a parabolaszerű boltozatba van beépítve, rendszerint oly megoldással, hogy meghibásodásuk esetén - a kemence lényeges lehűlése nélkül - részletenként is kicserélhetők legyenek. A fűtőelemeket a meghibásodás (a sógőzök korrodáló hatása, fémfelfreccsenés) ellen vagy drága szilícium-karbid-,, vagy olcsóbb fémlapokkal védik. Mivel ez a védelem árnyékolja a fürdőt, ezért a fűtőellenállást 1100 °C-ra is fel kell fűteni, hogy a kemencetér hőmérséklete elérje a 900 °C-ot. Emiatt a kemencét