Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

Az alumíniumötvözetek készítéséhez és öntéséhez használt olvasztóberendezések fejlődéstörténete

F. Lauster: Elektrowármetechnik (Villamos hőtechnika, 1963) c. kiváló könyvében a Héroult-Hall által felfedezett alumíniumelektrolízist, pontosabban az erre a célra ma is használt elektrolizálókemencét fedett ívű ívkemencének tekinti, melyben az „elegy" a timföldet oldó kriolitolvadék. Már az alumíniumöntészet kezdetén felmerült az érdeklődés az acél- és réziparban használatos villamosfűtésű kemencék iránt. Ez annál is indokoltabb volt, mert a fűtőanyaggal működő kemencék füstgázai vagy oxidálták és ezáltal szennyezték az alumíniumolvadékot, vagy redukáló lángjáráskor a gázok, főleg a hidrogén felvétele okozott sok problémát. Vasmag Primer tekercs Olvadt fém, mint szekunder tekercs 38. ábra. Az indukciós kemencék elve A villamos kemencéknek három alapvető fajtáját különböztetjük meg: az ív-, az indukciós és az ellenállásfűtésű kemencéket. Ezek közül az ívkemencék az ív 2000 °C feletti hőmérséklete miatt az alumíniumöntödékben nem jöhetnek számításba. A másik két típus igen. Az indukciós kemence tulajdonképpen egy olyan transzformátor, amelyben a szekunder tekercs maga a megolvasztandó, de még inkább a megolvadt fém. Ezt az elvet szemlélteti a 38. ábra, ahol (1) a szokványos primer tekercs, (2) a szekunder tekercs szerepét betöltő olvadt fém, míg (3) a vasmag. A primer tekercset tápláló váltakozó áram a szekunder fémben áramot indukál, amely hőfejlődéssel jár. Vagyis a hőenergiát nem kívülről táplálják az olvasztandó/olvadt fémbe, hanem ez magában a fémben, mint rövidre zárt szekunder tekercsben keletkezik. Ezért az indukciós kemencék igen gyorsan olvasztanak, igen nagy teljesítményűek, kitűnő a termikus hatásfokuk. Az Ajax-Wyatt-cég indukciós kemencéjét az USA-ban már 1916-ban szabadalmaztatta 1.201.671. szám alatt, míg Németországban 1917-ben 374.387. szám alatt. Ez a fűtőcsatornás kemence réz és sárgarezek olvasztására igen jól bevált (39. ábra). Hamarosan kipróbálták alumíniumolvasztásra is, de erre a célra az olvadék erős örvénylésével járó hab/oxid képződése miatt nem