Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

Az alumíniumötvözetek készítéséhez és öntéséhez használt olvasztóberendezések fejlődéstörténete

Az alumíniumötvözetek készítéséhez és öntéséhez használt olvasztóberendezések fejló'déstörténete Köztudott, hogy a színalumínium olvadáspontja 660 °C, az ötvözetei ennél természetesen kisebb hőmérsékleten olvadnak meg, a legalacsonyabb a már említett sziluminok olvadáspontja: 560-580 °C. Az ötvözetek készítése általában az alkotók összeolvasztásával történik. A formák megtöltéséhez ugyancsak olvadt ötvözetre van szükség. Erre az olvasztóberendezések, kemencék szolgálnak. Az általunk vizsgált időszak (kb. 1890-1945) elején még nem sokféle olvasztóberendezés volt használatos. Mondhatni, hogy egyeduralkodó volt a tégelyes kemence. Múltja az őskorba (bronzkorba) nyúlik vissza, amikor az akkori bronzot égetett agyagból készített tégelyben olvasztották meg. Egyszerű esetben ez az olvasztótégely maga az öntőkanál volt, szintén égetett agyagból. A tégelyes kemencét az alumíniumöntők érthető módon a nehézfémöntőktől vették át, akik ezt a berendezést már évszázadok óta használták. A tégely ekkor Kémény 32. ábra. Álló, nem billenthető tégelyes kemence 35