Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

A világ első alumíniumöntvényei és -lemezei

30. ábra. A steckborni torony eredeti alumíniumfedése, 1898 Stölzel említi, hogy ebben a korban szokássá vált, hogy a főurak alumínium dohányszelencét adtak ajándékba, mert ennek értéke akkor az aranyéhoz volt hasonló, sőt öntött alumínium evőeszközöket (kanál, villa) is használtak. 1897-ben először fedték 1,3 mm vastag, hengerelt alumíniumlemezzel a római San Gioacchino-templom kupoláját, amely közel ötven év alatt semmi korróziót sem szenvedett a nagyvárosi környezetben (29. ábra). A lemezt 1895-96-ban Neuhausenben állították elő. Szintén 98% körüli tisztaságú volt, szennyezői a későbbi elemzés szerint a következők voltak: 1,07% Si; 0,61% Fe; 0,007% Cu; 0,005% Mn; 0,02% Ti és nyomokban Zn. Egy évvel később (1898) a Boden-tó mellett lévő Steckbornban alkalmaztak egy torony fedésére alumíniumlemezt (30, ábra). A tornyos házat 1931-ben átalakították és a fedelet lebontották. A lemezt horganylemezként adták el egy ócskafém-kereskedőnek, aki rájött, hogy ez alumínium. Az alumíniumlemez ekkor olyan jó állapotban volt, hogy még évtizedekig szolgálhatott volna.