A 6. harangtörténeti ankét előadásai (Öntödei múzeumi füzetek 17., 2007)

DR. ACZEL ESZTER Lőw Móric és Lajos nyomában 2£. •éAm-'.múxniS- .»> Jfítt/tptíS.. ***"*•" /,r//,/,Á,d ÍMtm.<aHkii fy^, »fit ~m jytáuán : S/.V *4\r-y fa/A* I Lőw Károly József keresztlevele, 1868 Taufschein von Kari Joseph Lőw, 1868 A

Magyar Nemzeti Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye 2002-ben sajátos tárgy- és dokumentum-együttessel gyarapodott ajándékozás útján, nevezetesen a Magyarországra bevándorolt és ott megtelepedett németajkú Johann Lőw rézöntő és utódai magyarországi működését őrző eszközökkel és kéziratos emlékekkel, hivatalos iratokkal. Egyik fia Móric, majd unokája Lajos a dokumentumok tanúsága szerint harangöntő lesz. A kutató azzal a sajátos helyzettel találja szemben magát, hogy a családi hagyomány szerint Budán működött harangöntő üzemből kikerült harang Magyarország területén nem ismeretes, egykori tevékenységükre a dokumentumok utalnak. A konferencián elhangzó előadás a témára vonatkozó kutatás főbb kérdéseit, s ezidáig elért eredményeit foglalja össze. Valószínűleg Dél-Németországból származik Johann Lőw német ajkú rézöntő mester (1795-1874), aki a 19. század első évtizedeiben érkezett Magyarországra, sok más kivándorlóhoz hasonlóan feltehetően a legendás „Ulmi bárkák" egyikével. Budán telepedett le, s ezután is rézöntő mesterként tevékenykedett. Családja férfitagjai majd három generáción át űzik a rézöntő mesterséget. Idősebb fiát, Lőw Móricot (szül. 1822) rézöntő legényként, annak magyar-német nyelvű vándorkönyve szerint 1840-ben indította útnak Budáról. Móric ismereteit és képességeit a Habsburg Birodalomban és jelentős német városokban működő mestereknél bővítette. Vándorlásait befejezve hazatért, s apjánál űzte a rézműves mesterségét, majd együtt alapíthatták a harangöntő üzemet. A Drezdából Budára települt Kari Friedrich Lieder leányával, Lieder Bertával kötött házasságot. Házasságukból két fiú és hat leány született. 1868. november 17-én született Károly József nevű fiának a tabáni plébános által kiállított keresztlevelében már az apa Lőw Móric mint Lőw Mauritius campanarum fusormagist., azaz harangöntő mester került bejegyzésre. Gyermekei közül idősebb fia, Lőw Lajos (18511879) is a harangöntő mesterséget tanulta ki. A harangöntő üzemet, amely Budán a Tabánban állt, Lajos fiára hagyta. Az üzem 1875/1876-ban pusztító árvízig állt, ekkor a rombolás után már nem tudták helyreállítani. Ezt követően a család felhagyott korábbi tevékenységével, leszármazottai polgári hivatást gyakoroltak. A 20. század közepétől a Lőw család nevét viselő férfi utód nem maradt, a női ágon leszármazottak asszimilálódtak.