Patay Pál: Harangöntés Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 15., 2005)

Magyarországból kitelepített németek és leszármazottaik a háború alatt rekvirált Szent Imre-harang pótlására adományoztak. (1993-ban újabb négy passaui harang került a Bazilika tornyaiba.) Van viszont Debrecenben egy rézműves mester, Sass László, aki harangok öntését is vállalja. Ő öntötte például a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában megemlékezések alkalmával megszólaltatott kis sárgaréz harangot. Végezetül nem hallgathatjuk el, hogy két iparművész, Jeney Tibor és felesége Oborzil Edit kísérletezett alumíniumharangok öntésével. Bár a szép kivitelű, réselt alkotásaik tiszta zenei hangot adtak, azok színezete és volumene nem érte el a bronzból készültekét. Mindkettőjük idő előtti halála meggátolta a kísérletek befejezését. Az évezredes harangöntő ipar több viszontagság ellenére ugyan még napjainkban is elevenen él, kérdés azonban, hogy fogja-e bírni a versenyt a külföldi társaikkal szemben, akik egyre inkább törekszenek Magyarországot a piacukba bevonni. JEGYZETEK LA harangról eredetileg azt írtam, hogy Dág határában szántották ki a földből. (Lásd: Patay Pál, Régi harangok.) Utóbb azonban megállapítást nyert, hogy a kérdéses terület, bár a dági termelőszövetkezet birtokát képezte, Csolnok község közigazgatási határába esik. 2. Nagyobbik Pest: Budapest dunabalparti része. A jobbparti részt, Budát a 13. század elején kisebbik Pestnek nevezték. 3. Jenő (ma Budajenő) és Kánó: egykori falvak Buda környékén. 4. Szer: ma Ópusztaszer. 5. Az általam ismertetett harangokon kívül (Lásd: Patay Pál, Harangok Somogy földjében. In: Somogyi Múzeumok Közleményei. 3, 1978; 236-242. u.ő, A hevesi harang és középkori harangok Heves megyében. In: Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 25-26, 1991, 395405.) újabban tudomást szereztünk még két Kisgájon (Temes m.) 1903-ban talált harangról. (Lásd: Benkő Elek, Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. 21.) A Benkő által említett feketegyőrösi harangról szóló helyi hagyomány hitelességéhez kétség férhet, valamint lehetséges, hogy a Bégaszentgyörgyön talált harang azonos azzal, amit mint nagybecskerekit említettünk. (A két helység közel fekszik egymáshoz.) Utóbbiakat ezért nem vettem számba. 6. Kila: török időkben használt űrmérték. 1 kila (helyenként eltérően) 25-40 liter. Tehát 36 kila búza = kb. 700-1000 kg búza. 7. A mester nevét a város jegyzőkönyvében magyar írásmód szerint jegyezték fel. 8. Az évszám az általunk ismert legkorábbi harang öntésének éve és nem a termelés megindításáé, ez történhetett egy-két évvel korábban is. 9. A magyarországi harangöntők hamarosan mind áttértek a tárcsás korona alkalmazására.