Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A többi kohász-öntész jellegű technikum rövid története

öntödei osztályára ment át kutatónak, azonban még évekig kijárt óraadónak, sőt Szigetszentmiklóson még az esti járműipari tagozaton is oktatott. Csepelen a kémiát tanította mind a négy öntészosztályban, egyszersmind a kémiai szertár őre is volt. AIII—IV. osztályosoknak pedig az öntészetet oktatta. Összesen heti 34 órában tanított! A tüzeléstant a gépészmérnök Főző Frigyes oktatta. AIII—IV. osztályos technológia előadója Váry Lajos volt. A forradalom alatt a technikum épülete kissé megrongálódott, de ezt gyorsan kijavították. Kovács László szerint az évkönyv nem említi egy szóval sem, hogy működött itt esti, sőt levelező tagozat is, melynek igazgatója kezdetben a Csepeli Fémmű fémöntödéjében dolgozó Maréchal Károly mérnök volt, aki tagja volt az OMBKE 1955-ben alakult öntészeti oktatási bizottságának. Rajczy András kohómérnök azt írja Maréchal Károly nekrológjában [44], hogy ő volt az esti tagozat megszervezője és egyik tanára is. Maréchal Károly írta meg a kohó- és öntőipari technikumok számára az első Tüzeléstan és az első Öntödei géptan című tankönyveket. Ezeken, sajnos a kiadás éve nem szerepel, emiatt csak valószínűsíthető az 1952-es megjelenés. Mivel tankönyvet írni valaki csak többéves oktatási gyakorlat után vállal, és mivel az esi tagozat kezdetéről semmi dokumentum nem áll rendelkezésre, joggal feltételezhető, hogy ez megelőzte a Ipari Gimnáziumot és feltehetően a '40-es évek végére tehető. Az is elképzelhető, hogy a Maréchal vezette első öntőipari gimnázium volt a csírája a csepeli Ipari Gimnáziumnak, sőt valószínűleg megelőzte Diósgyőrt, de ez csak feltevés. (Viszont tény, hogy e sorok írója a pesti „vándor" öntőipari technikumban az 1951/52-es tanévben már a Maréchal-féle tankönyvből tanította a tüzeléstant.) A csepeli iskola időközben felvette a Kossuth Lajos nevet, amit ma is visel (39-40. ábra). Ez az iskola 1967 után fokozatosan szintén átalakult szakközépiskolává. Mint ilyen vett részt a szak- és felsőfokú technikusképzésben. A rendszerváltás után ez is megszüntette az öntészképzést, és csak a gépész szakközépiskola maradt meg, megváltozott formában. Az iskola kupolókemencéje azonban még ma is megvan. Az ország negyedik kohóipari technikumát az akkori Sztálinvárosban (41. ábra) (a mai Dunaújvárosban) 1953-ban Avas Mihály kohómérnök kezdte megszervezni, és ő volt az első igazgatója. A technikum, amelynek kohász-, öntő- és acélszerkezeti tagozata volt, időközben felvette Kerpely Antal nevét. A Kerpely Antal Kohóipari Technikumnak jeles igazgatója volt dr. Horváth Aurél kohómérnök 1957-59-ben. Horváth Aurél az NME fizikai-kémiai tanszékét vezette, azonban az 1956-os forradalmi tevé124 kenysége miatt leváltottak, majd a technikumba helyezték. Később a