Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A középszintű öntészeti oktatás kezdetei

majd minden osztályban akadt 1-2 olyan tanuló, aki már gimnáziumi érettségivel került a technikumba. Nekik, érthető módon, könnyebben ment a tanulás, de öntőszakmai ismeretük alig volt. Az utolsó évek gyengébb voltára jellemző példa, hogy volt olyan évfolyam, amelynek felét az érettségi előtt meg kellett buktatni öntödei géptanból, pedig ennek a tantárgynak már tankönyve is volt. Az érettségizettek száma a következő volt: 1. beiskolázás 1947-1951 16 fő Nem volt beiskolázás 1948-1952 2. beiskolázás 1949-1953 18 fő 3. beiskolázás 1950-1954 14 fő 4. beiskolázás 1951-1955 31 fő* 5. beiskolázás 1952-1956 23 fő 6. beiskolázás 1953-1957 28 fő 7. beiskolázás 1954-1958 21 fő 8. beiskolázás 1955-1959 23 fő 9. beiskolázás 1956-1960 n.a. 10. beiskolázás 1957-1961 n.a. 11. beiskolázás 1958-1962 n.a. 12. beiskolázás 1959-1963 29 fő 13. beiskolázás 1960-1964 22 fő 14. beiskolázás 1961-1965 27 fő 15. beiskolázás 1962-1966 18 fő 16. beiskolázás 1963-1967 28 fő 17. beiskolázás 1964-1968 26 fő 18. beiskolázás 1965-1969 17 fő 19. beiskolázás 1966-1970 22 fő *Két párhuzamos osztály volt. A fentiek szerint 363 fő érettségijéről van adat. Ez átlagban évi 23 főt jelent. Feltételezve, hogy az 1960-1962-ben érettek létszáma körülbelül megfelelt ennek az átlagnak, az esti „vándor" öntőipari technikumban 1951-1970 között kb. 430 tanuló érettségizett. Közülük egyetemi diplomát szerzett: Theobald János 1951-ben érettségizett, kohómérnöki oklevelet szerzett 1956-ban. Sebestyén János 1951-ben érettségizett, gépészmérnöki oklevelet szerzett a BME-n. Kezdi Árpád 1956-ban érettségizett, kohómérnöki oklevelet szerzett 1965-ben.