Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)
Amíg műszaki oktatásrendszerünk az öntőipari technikumig eljutott
jog, általános és bányagéptani rajz, rondírás (díszítőírás). Mindezeket osztályozták [6]. Hála Csath Béla oki. bányamérnöknek, hogy e sorok írójának kezébe került egy 1889-ben kelt „Bányaiskolai végzési bizonyítvány", melyet Felsőbányán állítottak ki. E szerint a III. éves „bányászati szaktanfolyamon" a következő szaktárgyakat osztályozták: ásványtan, földisme, bányamíveléstan, bányamértan, térképelés és felvétel, bányagéptan, bányagéprajz és felvétel, bányajog, érczelőkészítéstan, érczelőkészítéstani műfelvétel és rajz, bányaszámvitel, hivatalos irálytan, fogalmazás, szép-, helyes- és rondírás, bánya- és zúzdaüzemi gyakorlat, bánya- és zúzdamunkák, tehát a harmadéves bányászati szaktanfolyamon több tantárgyat tanultak, mint az előbb felsoroltak. Az igen értékes dokumentum az 1. ábrán látható. Ez alapján több megállapítás tehető: 1. A végzési bizonyítvány a felsőbányai M. Kir. Bányaiskola céljait szolgálta, mert a bizonyítványon Felsőbánya nyomtatva van. 2. Itt a bányaiskola jóval korábban már működött, mint az [5] alatti BKL-cikkből megállapítható. 3. Tanulmányozható az „első és második tanfolyam" (évfolyam) tananyaga, amely minden részletre kiterjed, amire egy altisztnek szüksége lehet. 4. Tartalmazza (az ekkor nem működő) „kohászati szaktanfolyam" tantárgyait is: ásványtan, fémkohászattan és fémkohó vegytan, kohófelvétel és rajz, fémkémleszettan, vaskohászattan és vaskohóvegytan, kohó géptan, kohó géprajz és felvétel, kohószámvitel, szép-, helyes- és rondírás, kohóüzemi és kémlőházi gyakorlat, kohóüzemi és kémlőházi munkák. Látható, hogy két tantárgy átfed a bányászokéval, a többi speciális, és már külön szerepel a fémkohászat és a vaskohászat. Feltehető, hogy az utóbbiban netalán már tanították pár órában a vasöntést is, mert ebben az időben a vasöntöde még többnyire a nagyolvasztó része volt. 5. Joggal feltételezhető, hogy a többi állami bányaiskolában ugyanilyen volt a tanmenet és a tantárgyfelosztás. 6. A négyfős vizsgabizottság elnöke Bittsánszky Ede bányamérnök, m. kir. főbányatanácsos, az OMBKE egyik alapító tagja, a korszak neves szakembere volt. Mint a továbbiakban is látható, a vizsgabiztos (elnök) mindig a szakma jeles képviselője volt. Jakóby László nagyrészt elpusztult könyvéből [9] tudható, hogy Felsőbányán bányaiskolai tanár volt Jó Antal, Orbán Károly, dr. Szokol Pál és Tomasovszy Imre. A bányaiskolát végzett 400 altiszt megalakította a Bányaiskolát Vég-