Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A középszintű öntészeti oktatás kezdetei

ki utódjául, aki ezt a posztot csak az év végéig, vagyis mindössze egy félévig töltötte be. Neki semmi oktatási tapasztalata nem volt; azért nevezték ki, mert a KGM öntödei osztályán dolgozott. Sok általános hazai tapasztalattal sem rendelkezett, mert évekig külföldön élt. E sorok írója alig ismerte, mert az iskolában ritkán fordult elő. Különben öntödei szakember volt. A minisztérium 1951 végén ugyancsak belső munkatársát, Balázs József gépészmérnököt nevezte ki igazgatónak, jelentős hazai öntödei gyakorlattal, aki e posztot 1958-ig töltötte be, ekkor a KGM öntödei osztályáról a Soroksári Vasöntödébe helyezték. Az esti technikum vezetésében jól kamatoztatta minisztériumi kapcsolatait, de részt vett az oktatómunkában is. A tanárok között is pár új név tűnt fel: Csernák Emil matematikafizika szakos tanár vette át az eltávozó Vödrös Dánieltől a fizika oktatását. Pilissy Lajos a tüzeléstan tanítását vette át Sáfár Lászlótól, és ezután ezt a tantárgyat a tagozat megszűntéig oktatta. Az új tantárgynak, az öntödei géptannak előadásait Balázs József igazgató indította be. Az ugyancsak eltávozó Varga Ferenc helyett Sáfár László vette át a vasöntészetet, de ő tanította az Általános öntészet című új tantárgyat is. Az osztályhoz Il.-ban csatlakozott Pap Lajos és Sima Rudolf, ugyanis mindkettőjüknek gimnáziumi érettségijük volt. Legfeljebb ábrázoló geometriából kellett különbözeti vizsgát tenniük, ebből is csak akkor, ha humán gimnázium után folytatták tanulmányaikat. Sima Rudolf később az iskola szaktanára lett. Balázs Józsefa. BKL Öntöde hasábjain [32] közli, hogy ebből az évfolyamból az érettségin 3 főt javítóvizsgára küldtek, míg Németh Pál és Sima Rudolf kitűnő, Molnár János pedig jeles érettségi bizonyítványt szerzett. A továbbiakban ezt írja: „Az első és második kibocsátott évfolyam eredményeit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a színvonal fejlődött. Ezt bizonyítja, hogy az 1951-ben végzettek közül 2 főt a Műszaki Egyetem előkészítőjébe vettek csak fel, míg az idén végzettek közül a két jelentkező az első évfolyamra iratkozhatott be." Ez a két fő ugyan bejutott az egyetemre, de diplomát sohasem szerzett. Ezzel szemben Theobald János, aki az első évfolyammal érettségizett, tudatosan készült az egyetemre úgy, hogy technikus évei alatt 5-6 évre felruházta magát, sőt spórolt pénze is maradt. Erre szüksége is volt, mert az 1800 Ft-os havi fizetése után csak 200 forint ösztöndíjat kapott a Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karának nappalos tagozatán, ahol évveszteség nélkül, 1956-ban szerzett kohómérnöki oklevelet. Ő volt az első, aki az iskolából mérnöki diplomát érdemelt ki. Különben ebből az első évfo-