Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A többi kohász-öntész jellegű technikum rövid története

40. ábra. A csepeli technikum 1958-ban érettségizett öntőtanulóiknak szép öntött bronzkupája. Mikus Károly oki. kohómérnök tulajdona Dunai Vasmű főosztályvezetője, majd a Vaskút tudományos igazgatóhelyettese lett nyugállományba vonulásáig. A műszaki tudományok kandidátusa volt [45]. Sári Vince kohómérnök halála után egy évvel (1965 közepén) az OMBKE öntészeti oktatási bizottságának elnöki posztját Kovács László kohómérnök vette át [46]. A vezetése alatt álló bizottságnak a technikumi oktatásra vonatkozó legjelentősebb munkássága a felsőfokú öntészeti technikumi oktatás előkészítése és programjának kidolgozása volt, melyet az 1961. évi 3. törvény rendelt el országosan. Célja, hogy „a népgazdaság különböző ágai részére kellő elméleti és gyakorlati felkészültségű szaktechnikusokat képezzenek, akik olyan munkakörök betöltésére alkalmasak, amelyekhez nem szükségesek egyetemi végzettségű mérnökök. A felsőfokú technikumok célja, hogy egyrészt kiküszöböljék a középfokú technikumok hiányosságait, másrészt az üzemek mérnökhiányát enyhítsék." A kohász szakokat illetően az eredeti tervben metallurgus és technológus, míg az egyesületi bizottság javaslata szerint hengerész, kovács és öntesz szakok szerepeltek. A gyér érdeklődés miatt azonban csak az egységes kohász szak indult be 1961-ben. A Kohóipari Felsőfokú Technikum anyaiskolája Dunaújváros lett Horváth Aurél vezetésével, ahol