Tóth György - Lengyelné Kiss Katalin: Régi vasalók (Öntödei múzeumi füzetek 12., 2003)

38. kép. ,,/OS. FAGLER IN SZEGEDIN" jelzésű, 1860 körül öntött sárgaréz szenes vasaló, bőr-fogantyú bevonattal, M: 185-107-107208,2,5 kg. Magángyűjtemény, ctg. 5002 39. kép. „FAGLER LÁSZLÓ SZEGEDEN" jelzésű, 1890 körül öntött sárgaréz szenes vasaló M: 207-120-112-220, 4 kg. Öntödei Múzeum személyt. Nagy súlya miatt ezt a vasalót valószínűleg csak szabóvasalóként használták. Jól átgondolt konstrukció volt az 1898-ban szabadalmaztatott Bihari-féle vasaló is. A vékonyfalú, öntött testen csak elöl volt szellőzőnyílás. Ezen keresztül lépett be a levegő a vasalótest aljában lévő rostély alá. A szellőzőnyílás mögötti terelők megakadályozták, hogy a hamu vagy a széntörmelék azt eltömhesse. Az égéstermékek a vasaló hátulján lévő kéményen keresztül távoztak, a levegőnek ilyen módon határozott útvonala volt. A kamin nyílásába huzatszabályozó csappantyút építettek be, így bizonyos mértékig szabályozni is lehetett a vasaló hőmérsékletét. Egy magyar különlegesség, a Fagler-vasaló A szenes vasalók jellegzetes magyar típusa a Fagler-féle vasaló. A Fagler család Szegeden működött és többgenerációs vasalókészítő család volt. Tagjai közül elsőként Fagler József kezdett vasalókat gyártani 1843-ben alapított üzemében. Ezt követően a család tagjai egymásnak adták át tapasztalataikat. Vasalóikat sárgarézből készítették, s jellegzetes, hajószerű formájukkal, szép és pontos kidolgozásukkal ma is a legszebb vasalók közé számítanak. Vasalóikon mindig jelezték, hogy ki gyártotta, pl. Fagler Jos. (József), Kálmán, Ede, Adolf, László vagy János, ill. hogy Szegeden készült a darab. Szellőzőnyílásaik téglalap alakúak voltak, és azokra belülről egy távtartó lemezt szegecseltek, hogy a hamu kihullását meggátolják. A Fagler-vasaló formája olyan érzetet kelt, mintha egy hagyományos vasalótestet felülről megnyomtak volna, és ezáltal az jelentősen kihasasodott. Amerikában csak „Fat Hungárián" (dagadt magyar) néven emlegetik [10]. A származás helye miatt „Szegedi" vagy „Szegediner" néven is említik. Nem véletlen, hogy a külföldi gyűjteményekben is előkelő helyen szerepelnek. Az első Fagler-vasalók inkább manufakturális, mint gyári termékeknek tűnnek. A sorozatban öntött, későbbi példányok egységesebbek lettek, nagyon sima felülettel készültek.