Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

23. ábra. A Ganz-törzsgyár Keuökmtödéjébe 1897-ben telepített GrilBi»-fciiiprató metszete Roots-fúvóval állítják elő normális hőmérsékleten, előmelegítés nélkül, és cca 13 mm higanyoszlop (kb. 177 mm vízoszlop) nyomásnak megfelelő erővel jut a fúvókon keresztül a kupolóba... [Megjegyezzük, ez a nyomás a mai gyakorlat szerint kevésnek tűnik.] A kupolókemence előtt találunk egy tengelye körül elforgatható üstöt, kb. 1,25 m 0 és 1,25 m magas, tűzálló agyaggal kitapasztva, mely a kupolókemencéből kifolyó folyékony vasat felfogja és tárolja az öntésig. Ennek tárolótere olyan nagy, hogy az anyagot 12-20 kerék részére tudja tárolni. Mielőtt a vasat beleeresztik, alaposan fel kell melegíteni és a csapolás befejeztével (mikor tele van) vastag réteg faszénnel kell betakarni." Tanulságos a kupolókemencék kiszolgálásának leírása is: „A különböző vasféleségek tárolóhelyei lehetőleg egy kis hídmérleg közelében vannak, és meglehetősen sok kisplatós kocsi áll rendelkezésre, melyek egyforma súlyúak. A mérlegnek 4, esetleg 5 különböző eltolható balanszsúlya van, amelyek közül mindegyik egy másik rakomány súlyához állítható be. Ha a rakomány súlya meg van határozva, akkor a mérle-