Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

rémtettek összhangot. Gyakrabban kellett leállni a fúvatással, zaklatottabb lett a kemencék üzeme, ami nagyobb odafigyelést igényelt a kezelők részéről is. Az öntöttvas kéntartalmának csökkentése Korábban is köztudott volt, de igazából csak az 1950-es, 60-as években kezdtek azzal foglalkozni, hogy a vas kéntartalma egy bizonyos határ felett milyen gondokat okoz az öntvénygyártásban. A kén vas-szulfid alakban az öntöttvas karbidos kristályosodását segíti elő, különösen vékonyabb keresztmetszetekben. Ezáltal növeli a zsugorodást és a zsugorodás okozta repedés és szívódás veszélyét. A karbidosan kristályosodott öntvényrészek ridegek, közönséges szerszámokkal megmunkálhatatlanok. Megnehezíti a minőségi öntvények, közöttük a nagy szívósságú szürkeöntvények, a vékony falú és a fekete-temperöntvények előállítását. A nagy kéntartalom különösen hátrányos a gömbgrafitos öntöttvas gyártása során: növeli a kezeléshez szükséges segédötvözet mennyiségét, csökkenti a folyékonyságot, rontja az önthetőséget, egyszóval növeli a selejt veszélyét. A kén a kupolókemencébe a fémes betétanyagokkal (nyersvas, öntvénytöredék és más hulladék, visszajáró saját hulladék és selejt) és az olvasztókoksszal jut be. Az összes bevitt kén 50-60%-a a folyékony vasba kerül. A kéntartalom egyre nő, mert a kokszolható szenek, így a koksz kéntartalma is nő csakúgy, mint a fémes betétanyagoké. Jól ismertek azok az anyagok és technikák, amelyekkel a vas kéntartalmát csökkenteni lehet. Ezek tárgyalása nem célja jelen munkánknak, ezért közülük csak két olyan megoldás ismertetését tartjuk idevágónak, amelyek kifejezetten a kupolókemencével kapcsolatosak. Ezek egyike a bázisos bélésű kemence. A vas-szulfid alakban jelen levő kén a kupoló medencéjében levő folyékony vasfürdő és a rajta úszó salak között oszlik meg. A megoszlás aránya adott hőmérsékleten állandó, azt mondjuk, egyensúly van. A cél az, hogy minél több vas-szulfid kerüljön a salakba. A salak tulajdonságait, többek között, a bázicitásával jellemezzük, ami nem más, mint a CaO: Si0

2 hányados. Ez a savanyú tűzálló bélésű kupolókemencében 0,5 körüli, erősen savas jellegű. Kéntelenítésre csak a 0,7 feletti bázicitású salak alkalmas, amelynek képződéséhez a bázikus jellegű anyagokból, pl. magnezitből, krómmagnezitből, dolomitból készült falazat elengedhetetlen.