Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

BEL az elszívónyílást a fúvósík fölött 3270 mm-re alakították ki (14. ábra), és ezzel együtt a palást vízpermettel való hűtését is megvalósították. Beépítettek egy negyedik rekuperátor-egységet is, így összesen 96, a 25. ábrán bemutatott rekuperátorelem biztosította a hőcserét. Ezeket a kívül sima, belül tűs rekuperátorelemeket az LKM-ben sorozatban gyártották ötvözött öntöttvasból. Ezzel a kialakítással a kupoló teljesítménye 11-12% adagkoksz mellett 5,0-5,5 t/óra volt, majd 7,0-7,5 t/óra-ra nőtt, miután új, nagyobb teljesítményű centrifugáiventilátort telepítettek a kupolóhoz. A körvezetékben a fúvólevegő hőmérséklete elérte a 450 °C-ot, a rekuperátorból kilépő levegő hőmérséklete mintegy 30 °C-kal volt nagyobb. A kupolót ellátták új műszerekkel, és szerkesztettek egy szemcseszóró berendezést is a rekuperátor elemek tisztításra. A Schack-rendszerű mellett a sugárzó rekuperátorok másik nagy csoportját az ún. kéményrekuperátorok alkotják, amelyek egyik első típusa a francia Ulmer-féle rekuperátor volt. Megjelenésükkor az számított újdonságnak, hogy a rekuperátort az adagolószint felett magára a kupolótestre építették [26]. A rekuperátor, amelynek elrendezését a 26. ábra mutatja, két henger alakú acélköpenyből áll. A belsőben a kupoló torokgázainak elégetése zajlik, a külsőben a levegő áramlik. A külső henger a kupoló megmagasított páncélzata. A két hengerköpeny közötti teret a belső köpenyre he14. ábra TKI-rendszerű forró szeles kupolókemence felsó' gázelszívással, négy rekuperátoregységgel