Mikus Károlyné: Képek a Csepel Vas-és Fémművek múltjából és jelenéből (Öntödei múzeumi füzetek 10., 2002)

Csepelre került. 1907 őszére elkészült a fémcső- és fémrúdtelep, majd 1909 nyarán üzembe állt a járműgyár is. Az 1911-12-es évek újabb nagy fejlődést hoztak. A nagymennyiségű acélfelhasználás saját acélbázis megteremtésére késztette a céget. Két martinkemencével felépült az Acélmű, mely naponta biztosította az acélt a tüzérségi lövedékek szá- Tábori fó'zőkocsi mára. Hengersorokat is állítottak fel az acél feldolgozására. A vasöntvénykereslet növekedése indokolta a Vasöntöde létesítését és ugyancsak még a háború előtt épült ki a Fémmű is, fémöntödéjével és fémfeldolgozó részlegével. 1914-ben kitört a világháború. Weiss Manfréd tudta, hogy számára most jött el az igazi nagy lehetőség, s mivel 1914 nyarán a gyár méreteivel már túlnőtt az egyéni vállalkozás lehetőségein, azt családi részvénytársasággá alakította át. A katonaság most már nemcsak ellátta rendeléseivel, de nyomást is gyakorolt rá a teljesítmény növelése érdekében [3]. Weiss Manfréd bevezette ekkor a három műszakos munkarendet és A csepeli gyárváros kereskedelmi irodája