Bencze Géza: Az Oetl-féle vasöntöde története (Öntödei múzeumi füzetek 9., 2002)

és gépvázak, egyes elemek és alkatrészek öntési igényei a kiesést részben pótolták. Az Oetl-öntöde gyártmányai az 1920-as években: megmunkált nyersöntvény, kommersz (kereskedelmi) öntvény, kokillák, vaskályhák és alkatrészek, fürdőkályhák, karikás kályhák, tűzhelyek, nyers kályhaöntvények, csövek és csatornázási öntvények, öntöttvas nyomócsövek, lefolyócsövek és idomok, alagcsövek, egészségügyi áruk, ívlámpaoszlopok, falkötő elemek, mérlegsúlyok, mérlegalkatrészek, gépelemek, nyersöntvények idegen minták után, valamint béröntés. Ezekben az években 322 munkavállalót foglalkoztatott a gyár, 9 tisztviselőt, 5 művezetőt, 308 munkást. Ez utóbbiak közül 9 előmunkás volt, 103 gyári munkás, 121 betanított és 73 tanulatlan napszámos, valamit 2 tanonc. Arról nem rendelkezünk adatokkal, hogy közülük hányan és milyen minőségben dolgoztak ekkor az öntödében [26]. Az 1926-28 közötti rövid életű gazdasági fellendülés, a sikeres öntödei rekonstrukció, a termékváltás nagyban járult hozzá a továbblépéshez, a gyár üzleti forgalmának pezsdítéséhez, s a gyárvezetés a körülményeket jól is használta ki. A különféle gyártási és eladási egyezmények révén megszerzett és biztosított öntöttvascsőgyártás, majd a kályhaöntvények biztosan eladható termékeket jelentettek, s ráadásul a belföldi piacokon e termékek területén versenytársakkal alig kellett számolni. Üzleti megfontolásokból is több gyártási és kereskedelmi (ár)kartellegyezményben vett részt a gyár öntöttvas termékeivel: kályhákkal, öntöttvas nyomó- és alagcsövekkel, csatornázási és szaniterárukkal. A kedvező pozíciójú egyezményeknek is köszönhetően jelentősen növekedett az öntöde kapacitáskihasználtsága, és az élesedő piaci viszonyok között is egyre rentábilisan termelt. Az 1920-as évek második felének gazdasági konszolidációja és fellendülése azonban igen rövid életűnek bizonyult a világ gazdaságában 1929-ben bekövetkezett és a hazai iparban igencsak megrendítő változásokat okozott válság következtében. A túltermelési válság elsősorban az alapanyag- és a termelőeszköz-gyártó iparban, a vas- és fémiparban, a gépgyártásban érződött a legerőteljesebben. A válság az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt.-t is alapjaiban rendítette meg, s csak a sikeres pénzügyi manővereinek köszönhetően élte túl a recessziót. Hosszú évek kellettek a termelés teljes körű újjászervezéséhez, s a hazai nagyobb gépipari vállalatokhoz képest is jelentős késéssel, csak 1940-re volt képes a vállalat a válság előtti szintjére visszakapaszkodni. A legjelentősebb visszaesés az öntöde termelésében történt. A mintegy tizedére visszaesett - sőt rövidebb ideig szünetelt - kokillagyártás