Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

A Pesti József Hengermalom titka

hez. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Hengermalom egészen a 70-es évekig megőrizhette monopóliumát."... Az előzőekből nyilvánvaló: a hengeres őrlés kezdetét titkok lengték és lengik körül, mindmáig megválaszolatlanul. Az amerikai technikatörténészeknek is feltűnt az a tény, hogy - a Sulzberger-féle őrlőgépekkel keltett felbuzdulás után - Európa-szerte a hengerszékes őrlést a XIX. század utolsó negyedéig mellőzni kényszerültek. Pesten viszont épp ez az őrlésmód virágzott. Az egyszerűség és áttekinthetőség érdekében foglaljuk össze a megválaszolatlan kérdéscsoportokat: - Hogyan őrölt, milyen munkafolyamattal működött a Pesti József Hengermalom? Mi lehetett a titka a Sulzberger-féle hengerszékek folyamatos alkalmazásának? - Az 1870-es évek elején a Hengermalom egyik legnagyobb versenytársa Haggenmacher Henrik volt, malmában saját hengerszék konstrukcióval. Vajon miért nem találtak egymásra Haggenmacher Henrik és a Ganz-gyár vezetői? A Pesti József Hengermalom titka A már hivatkozott Maier György előadásában [56, 7. old.] a Pesti József Hengermalom kezdeti garantált őrlési eredményeivel is foglalkozott. Eszerint az új malomnak 100 kg tisztított búzából 12% elsőrendű, 40% másod- és 20% harmadrendű, azaz összesen 72% lisztet kellett produkálnia. A silány (IV. rendű) liszt és korpa együttes mennyisége 26% volt. Az építők tehát eleve 2% őrlés közben keletkező vízpárolgással és porveszteséggel számoltak. A Pesti József Hengermalom kezdeti őrlési folyamatát mindmáig nem ismerjük. A tervek vagy lappanganak, vagy a tűzvészekben megsemmisültek. Annyi bizonyos, hogy a malom 1841-ben naponta 10 - 12 tonna búza megőrlésére volt alkalmas. Ehhez az őrlési munkához a svájci Holzhammer cég két gépcsoportot (,,Assortiment"-et) szállított és szerelt föl. Épp a titkolódzás miatt a szállítási szerződés nem részletezi azt, hogy egy-egy gépcsoporthoz mi tartozott. Utólag annyi azonban valószínűsíthető: a gépcsoport emlegetett „hengeres gépe" valójában két ikresített hengerszéket tartalmazhatott (3. ábra). Következésképp a malom 4 db hengerszékkel kezdhetett őrölni. Ezt a gépparkot később bővítették, újabb és újabb gépcsoporttal növelték. Az ábra eredeti fényképe valószínűleg az 1880-as években készült. A képen látható hengerszékek minden egységében egymás fölött három