Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Mechwart András elismerései és élő emlékezete

Mechwart András elismerései és élő emlékezete Mechwart András gyárfejlesztői tevékenységének, műszaki alkotásai­nak és emberi nagyságának méltatását még az életében többször kifejez­ték. Ezek egyike az 1884. december 7-én rendezett ünnepség, amellyel a Ganz-gyár szolgálatában végigdolgozott 25 esztendejét és egyben ünne­pelt 50. születési évfordulóját köszöntötték. Az ünnepségen,... „a budai központi gyár II. emeletének fényesen díszített rajztermében" ... Mech­wartnak nemcsak az igazgató- és felügyelőtanács, de a hivatalnokok és a munkások képviselői is kifejezték jókívánságaikat. Mechwart András tudományos elismerését leginkább a Magyar Tu­dományos Akadémia elsőként odaítélt Wahrmann-féle nagy aranyérme emeli ki (1896). E mellett tulajdonosa volt a III. osztályú vaskoronarend­nek, a Ferenc József-rend középkeresztjének, továbbá az utóbbi kitünte­tésrend lovagkeresztjének is. A külföld elismeréseit a porosz Sas-rend lovagja és belga rendjelei bizonyították. Ide sorolható Mechwart magyar nemessé emelése (1899), ezzel jogot kapott a belecskai előnév és címer használatára (30. ábra). Jellemző Mechwart András humanitására az, hogy szolgálati idejé­nek 25. évfordulóján (1885-ben) a Ganz-gyár tisztviselőinek és mestere­inek nyugdíjalapot létesített. Ez az alapítvány a XIX. század végére kö­zel 1 millió forinttal rendelkezett. Mechwart András magyarországi munkásságának 40. évfordulóján, egyben nyugállományba vonulásakor, 1899. december 6-án, kiemelke­dően nagy ünneplésben részesült [58, 61]. A gyári ünnepség után este a gyár munkásai fáklyás felvonulással üdvözölték az ünnepeltet. Az ese­ményről a korabeli sajtó címoldalon számolt be (31. ábra) [17, 63]. Mech­wart András 70. születésnapján, 1904. december 4-én, ismét kifejezte há­láját az ország. A Ganz-gyár tisztviselői Róna József művét, az ünnepel­tet ábrázoló plakettet (32. ábra) adták át tiszteletük jeléül [8, 62, 74, 75]. Mechwart András nyugdíjas éveiben sem pihent, továbbra is a Ganz-gyár alelnökeként és mint műszaki főtanácsos tevékenykedett. Közvetlenül Mechwart halála (1907. június 14.) után [90] már java­solták egy méltó emlékmű felállítását. Az eszmét a Magyar Mérnök és Építész Egylet karolta fel. Különböző adományokból már 1910-ben összegyűlt a szobor felállításához szükséges pénz. A mű elkészítésével Stróbl Alajos szobrászművészt bízták meg. A mester Mechwart mell­szobrát fehér márványból faragta ki. Az emlékmű három mellékalakja ­az idős és a fiatal munkás, továbbá a példaképre felmutató mérnök -

Next

/
Thumbnails
Contents