Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Széchenyi és a hengermalom

Széchenyi és a hengermalom Gróf Széchenyi István (1. ábra) a Lánchíd ügyében időzött Angliában, amikor 1832. október 19-én Birminghamban gőzmalmot látogatott meg [1]. A 30 lóerős gőzgép 6 őrlőkővel dolgozó malmot működtetett. De a gőzmalom létesítésének eszméje Széchenyinél korábbi. Ismeretes 1827. június 7-én keltezett, Pest vármegyéhez címzett levele. Ebben kifejtette: Pesten vagy Budán „részvényes társasággal gőzmalmot szándékozom állítani..., amely majdan minta lehet hasonló hazai malmok létesítéséhez. E leveléből származik az a szinte szállóigévé lett eszméje, mely szerint „...Hazánk gabona, helyett végkép liszttel űzze kereskedését." [2] Az előző korai kezdeményezés ellenére az ország első gőzmalma mégsem Pest-Budán épült fel, hanem Magyarország nyugati szegletén. A Sopronyi Gőzmalom Társaságot - Rohonczy István soproni alispán kezdeményezésére - 1836-ban alapították meg. A 3 pár kőre járó gőzmalom néhány megoldásával Széchenyi ugyan nem értett egyet, de mint nemes célnak mégis vállalta a védnökségét [124]. Részben az előzmények, részben a megvalósult soproni példa Széchenyit tettekre sarkalta. Kezdeményezéseit az is jellemezte, hogy tájékoztatásokat kért, adatokat szerzett meg. Ma így mondanák: környezettanulmányt folytatott, hasznos-e, érdemes-e és lehetséges-e a kitűzött cél megvalósítása. Érdemes elolvasni például Széchenyinek Hunter angol gyároshoz 1837. szeptember 20-án írt levelét [2]. A csaknem négy nyomtatott oldalas levél az ismeretszerzés mintája lehet, akár manapság is. A Pest-Budán létesítendő malom ügyében írt Széchenyi egyik levelét megjelentette a Társalkodó 1837. július 5-i 53. számában [124]. Ez eljutott Ausztria egyik tartományába, a Milánóban állomásozó Mészáros Lázár huszárőrnagyhoz, a későbbi 1848-as hadügyminiszterhez is. Mészáros tollat ragadott és megírta Széchenyinek, hogy az állomáshelyük közelében, Melegnanoban hengermalom őröl, amelyet a svájci frauenfeldi hengermalmi részvénytársaság épített. Széchenyi ugyan megköszönte Mészáros Lázárnak a levelét, ám ebben az időben még nagyobb lehetett az angolok iránti bizodalma. Erre enged következtetni az előző bekezdésben hivatkozott levél, melyet Hunterhez írt. Az angolok egy év után küldték meg az ajánlati terveiket és a költségvetésüket, 1838. november 18. keltezéssel. Mészáros érdeklődéseiről a melegnanóiak értesíthették a svájciakat, akik 1837. decemberében Pestre küldték a hengerszék feltaláló Jákob Sulzbergert és a bozeni Holzhammer-cég alkalmazottját, Wolfgang Kii-