Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Mechwart műszaki alkotásai - A hengerszékek sora

gondolkodtak, 1874. augusztus 31-én megvásárolták a hengerszék gyártási jogát. Az eredeti hengereket tengelyre húzott két esztergált fémlap és az ezekre illeszthető porcelánhüvelyek alkották. Ezek a szerkezeti elemek sérülékenyek és drágák voltak. Ezért a hengerszék fejlesztés szellemi irányítói, Wegmann és Mechwart a kéregöntésű hengerek mellett döntöttek. Az átszerkesztés következtében a porcelánhengeres gépnek pusztán az alapelve maradt meg. Ezt Friedrich Wegmann 1875. július 14-én - titkosítva! - Budapesten benyújtotta szabadalmazásra. Közbenső iratjavítás után, a szabadalmat 5627. számon 1876. március 9-én adták meg, az akkori ügyintézési rend szerint - Bécsben. Csaknem két esztendő múlva, 1878. március 18-án a Ganz és Társa cég és Wegmann az addigi szerződéses viszonyt megszüntették. Helyette Wegmann a c) szabadalmi ponttal védett jogot a Ganz-cégre ruházta. Az előző adatok részben a Ganz-kiadványból [23], részben az osztrák Patentanwaltskammertól megszerzett, az eredetiről készített fénymásolatból származnak. Az utóbbinak már a címe is meglepő! Wegmann így fogalmazott: „Olyan gép, mely különösen rovátkolt hengerekből, illetve olyan hengerekből és ellentestekből áll, amelyek rovátkoltak és búza vagy más gabonaszemek aprítására szolgálnak." A c) igénypont a következő: „A kéregöntés alkalmazása a ferdén rovátkolt hengereknél és ellentesteknél." Végül Wegmann az igénypontjait „a legjobb akarattal és lelkiismerettel" újnak mondja, mivel azokat a malmászatban ezidáig nem használták, éppen ezért szabadalmaztathatok. A tárgyra vonatkozó magyar szakirodalomban Szekeres József írta Ganz Ábrahám egyik legteljesebb életrajzát [117]. Szekeres munkájában vagy négy helyen említi (214., 219., 229. és 233. old.): ...„Ganz is jól ismerte [a kéregöntést], a hengermalmi öntödében is alkalmazta, különösen malomhengerek készítésénél."... Ez az utalás Ganz életének 1841-1844 közötti időszakát tárgyalja. Berlász Jenő a Ganz-gyár történetének egyik legjobb ismerője. Művét 1944-ben írta. A Ganz-gyár első félszázada 1845-1895 címmel először kéziratként vált ismertté, nyomtatásban csak 1957-ben jelent meg [9]. Berlász bemutatja Ganz Ábrahám kéregöntéssel kapcsolatos ismereteit (357., 364. old.), majd így ír: ...„kezdetleges rovátkolt kéregöntésű malomhengereket már Ganz Ábrahám is készített az ötvenes évek elejétől kezdve." (384. old.) Friedrich Wegmann szabadalmának címét és a c) igénypontját, továbbá Szekeres József, valamint Berlász Jenő által leírtakat összevetve nem lehet meglepő, hogy a bevezető egyik fejezetében titkot és rejtélyt emlegettünk. Mindazonáltal Wegmann-nak nagy „legjobb aka-