Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Mechwart András

már öt részre tagozódik: öntödére, gép-, lakatos-, kovács- és mintaasztalos műhelyekre. 1867-ben az öntők, esztergályosok, lakatosok, asztalosok és segédmunkások száma 371. A gyárból ez évben kikerült öntvény mennyisége kb. 14 700 tonna. Ebben az időben Ganz telkek vásárlásával a gyár területét is megnövelte. Ekkor épült az a csarnok is, amely ma védett műemlék, és az Öntödei Múzeumnak, s benne egy Mechwartemlékszobának ad otthont. Az anyagi gyarapodás mellett szép kiállítási sikerek is mutatják az elért eredményeket. Ilyenek: az 1862. évi londoni és az 1867. évi párizsi világkiállításon a Ganz-gyárnak adományozott ezüstérmek. Mindez már nem akadályozhatta meg Ganz Ábrahám idegállapotának romlását. 1867. december 15-én nehéz percében véget vetett életének. A hátrahagyott végrendelet szerint a gyárat testvéreire hagyta. Mechwartnak egyre nagyobb feladat jutott a gyár vezetésében. Még Ganz életében, 1865-ben, az üzletvezetés egy részét is rábízták. Közvetlenül a tragikus esemény után az örökösök Eichleitert, Kellert (a cég eddigi könyvelőjét), és Mechwartot bízták meg az üzem- és üzletvezetéssel. A gyár ekkor „Ganz és Társa" nevet vette föl. Ez az állapot nem tartott sokáig. A kiegyezés után meginduló pezsgő légkörben a Svájcban élő örökösök 1869-ben eladták a gyárat. Az átszervezés után, a „Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rí."-nél Mechwart műszaki igazgató lett. Az átszervezés nem zavarta a gyár rendes munkamenetét. Érzékelteti a megállapítás helyességét az a tény, hogy a gazdasági válság ellenére, az 1870-72-es években 6-8% jutalékot fizettek. Ekkor bővült a gyár a ratibori* üzemrésszel. Mindez a gyár kialakult vevőkörének és a jó vezetésnek volt köszönhető. A jó munka elismerését újabb sikerek juttatták kifejezésre. A Ganz-gyár 1872-ben Moszkvában aranyérmet, 1873-ban, a bécsi világkiállításon díszoklevelet és a „Haladás-érmet" nyerte el. Ez az állapot nem tartott sokáig. Az 1873-ban kezdődő újabb válság a Ganz-gyárat is megrázta. Az 1876. május 3-án tartott közgyűlés a részvények névértékét 500-ról 400 forintra csökkenti és 200 db részvényt megsemmisít. Jól jellemzi a gyár légkörét az, hogy még 1875-ben Eichleiter is, Keller is kiléptek a gyár kötelékéből és elhagyták Magyarországot. Mechwart egyedül maradt! * Porosz-Sziléziában, ma Lengyelországban, az Odera partján fekszik, mai neve: Ratibórz