Lengyelné Kiss Katalin: Adalékok a soproni harangöntés történetéhez (Öntödei múzeumi füzetek 7., 2001)

fecskendők, a lóval vontatott, u.n. kocsifecskendők és a tűzoltáshoz szükséges felszerelések, eszközök is. A hazai megrendeléseken kívül főleg Ausztriába szállítottak, de szerb, cseh, román helységek is szerepeltek megrendelőik között. Ezekben az években költözik a műhely a Kis utca (ma Pócsi utca) 1. szám alá. E helyen a tűzoltószergyártás történetével bővebben nincs módunk foglalkozni, mindenesetre a különféle termékkiállításokon elnyert érmeik sokasága is bizonyítja, hogy az ország első tűzoltó szergyára a későbbiekben is megőrizte tekintélyét, elismertségét. Közben a harangöntöde termelése is megugrott. Az öntöde által később, 1911-ben kiadott árjegyzék 161 harang adatait adja meg, sajnos a gyártási ár megjelölése nélkül [10]. Mivel e harangok súlya bécsi fonttal szerepel, ez alapján valószínűsíthető, hogy ezt a 161 harangot 1872, tehát a kilórendszer bevezetése előtt öntötték. Ekkorra Seltenhofer II. Frigyes harangjai már egész Magyarországot meghódították Erdélytől, a Bánátig, a Felvidékig. Csatkai Seltenhofer II. Frigyes 39 harangját derítette fel, közülük 1942-ben kettő már nem létezett, 13-at soproni templomok számára öntöttek. Nevezetes volt saját templomuk, a soproni evangélikus templom számára készült négy harang öntése. Ferenc József király 1863. augusztusában 50 mázsa ágyúbronz felhasználását engedélyezte a templom számára. Egy bécsi és egy bécsújhelyi céggel szemben, mint a legolcsóbb és legtöbb garanciát adó cég, Seltenhofer II. Frigyes nyerte el a megrendelést. 1864 áprilisáig készültek el a munkával, pünkösdkor volt a felszentelés (5. kép). Sajnos, később az I. világháborús rekvirálás előírta, hogy az egyházközségeknek az összharangsúly 2/3-át le kell adni, így csak egyetlen harang maradt meg közülük. Ez a templom és a város un. Hűség-harangja, mert az 1921-es népszavazás eredményét e harang szava adta hírül a soproniaknak, mégpedig azt, hogy a trianoni békediktátum ellen sikerrel léptek fel a város polgárai, Sopron és vidéke magyar maradt! [8, 15, 16]. Seltenhofer II. Frigyes a gyárat 1886-ig vezette. Ekkorra gyártmányaival számos kitüntetést nyert el, nemcsak Magyarországon és a Monarchiában, hanem 1878-ban Párizsban is. Ez utóbbi kiállításon kapott ezüstérem volt a most már gyári minősítést kapott cég legmagasabb kitüntetése (16. ábra). A Sopron környéki helységekben, és magában a városban is több harangját találtuk meg, így pl. az Orsolyiták neogótikus templomtornyában függ négy harangjuk, a Bencés (Kecske-) templom egyeden harangja is az ő műve, s a bánfalvi evangélikusok, a peresztegi katolikusok is az