Lengyelné Kiss Katalin: Adalékok a soproni harangöntés történetéhez (Öntödei múzeumi füzetek 7., 2001)

Sabtonrógzltő vas E3 U. T. vagy fagerenda ~-IOU-120mm Sablont vezető tengely Sablpndeszka a nádhoz rögzítve Huzat ^szabályozó Évszázadokon át komoly veszélyt jelentett a harangokra egy-egy háború kitörése, mivel az ágyúkat hasonló összetételű fémötvözetből öntötték; s ha úgy fordult a helyzet, rekvirálták az ország legszebb harangjait is. Dr. Patay Pál felmérése szerint a hazai harangállománynak az I. világháborúban 55-60%-a, míg a II.ban 12-15%-a semmisült meg. Részben ennek kapcsán próbálkoztak más alapanyagok alkalmazásával is, így öntöttvassal, acéllal, ezek korrózióra való hajlamuk miatt azonban kevéssé időt állóak és hangjuk sem olyan szép, mint az érc (bronz)-harangé. Készültek porcelán- és üvegharangok is, amelyek szépen szóltak ugyan, de sérülékenységük miatt inkább kuriózumként említhetők. Néhány éve számos szép hangú, különleges kialakítású (köpenyén kivágásokkal díszített) harang készült alumíniumból illetve alumínium-ón ötvözetből a már említett Jeney-Oborzil féle magyar szabadalom [7] alapján. Sajnos, a művészházaspár korai halála -1996-ban ÜL 1997-ben mindketten meghaltak nem tette lehetővé kísérletük teljesebb kidolgozását. A harang szerkesztése bonyolult művelet, több módszer is ismeretes, valamennyi tapasztalati képletek, arányszámok felhasználásával történik. A helyes szerkesztés azért is fontos, mert a harang hangját elsősorban az alakja határozza meg; ezen kívül az ötvözet összetétele ill. tisztasága is befolyásolja, kisebb mértékben. Az alaphang az ütővel ütköző alsó, vastag részen, a pártázaton vagy ütőgyűrűn szólal meg. A 2. ábra mutatja a harang szerkezetét, részeinek elnevezését és az Alapvas 3. ábra. Magkészítés