Lengyelné Kiss Katalin: Adalékok a soproni harangöntés történetéhez (Öntödei múzeumi füzetek 7., 2001)

Tisztelt Olvasó! Nagy örömmel bocsátjuk útjára e szerény kiadványt. Immár a 7. füze­te ez annak a sorozatnak, amelyet az 1969-ben alapított Öntödei Mú­zeum 1996-ban indított el azzal a szándékkal, hogy a kohászat és önté­szet múltjával foglalkozó szakemberek asztalára segédeszközöket te­gyen le, amelyek eligazodásukat megkönnyítik, munkájukat segítik. Az eredetileg 1858-1862 között, Ganz Ábrahám által épített kéregke­rék-öntödében berendezett szakmai múzeum fenntartó vállalata, a di­ósgyőri kohászati üzemek gazdasági nehézségei miatt a 90-es évek ele­jén válságos helyzetbe került. Az épület teljes felújításra szorult, és a múzeumként való működtetésnek sem voltak meg a feltételei. 1993-ban fordult jobbra a helyzet. Két évig a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium közgyűjteményi főosztálya Technikatörténeti és Mű­tárgyvédelmi Kuratóriuma juttatott támogatást a legfőbb felújítási munkákhoz, majd 1994 októberétől az Országos Műszaki Múzeum védőszárnyai alá került a múzeum. A kulturális kormányzat által bizto­sított keretből, szakmai önállóságunkat megtartva, mint az OMM filiá­léja folytathatjuk az öntészeti ipar emlékeinek gyűjtését, kutathatjuk a kohászat és az öntészet múltját, a szakma megmaradt művelőinek és az érdeklődőknek könyvtárat, szakirodalmat biztosíthatunk s nem utolsó sorban kiállításokon mutathatjuk be a nagyközönség, főleg a ta­nulóifjúság számára ennek a kemény fizikai munkát és mérnöki preci­zitást igénylő szakmának az emlékeit, szépségeit. E füzet a híres harangöntő- és tűzoltószergyár egykori színhelyén, Sopronban jut az olvasók kezébe abból az alkalomból, hogy intézmé­nyünk 3. harangtörténeti ankétját 2001. április 19-21-én ebben a vá­rosban rendezte meg, éppen a Seltenhoferek tevékenysége előtt tiszte­legve. Az Öntödei Múzeum megalakulása óta feladatának tekinti a harang­öntés tárgyi emlékeinek és dokumentumainak gyűjtését. Kiszely Gyula múzeumalapító, Maréchal Károly, Buzánszky Albin, dr. Macher Frigyes kohómérnökök és dr. Patay Pál harangkutató nyomdokain haladva az utóbbi években az I. világháború óta eltelt időszak műhelyei és meste­rei munkáinak felderítésére helyeztük a hangsúlyt. E munkában dr. Pa­tay Pál harangadatgyűjtési módszerére, dr. Pilissy Lajos kandidátus, fé­möntészeti kutató és Szántai Lajos ipartörténeti kutató segítségére tá­maszkodhattunk [1-5]. Dr. Patay Pál oki. régész, a Magyar Nemzeti

Next

/
Thumbnails
Contents