Dr. Lengyel Károly: Amíg az öntödéből múzeum lett... Kiszely Gyula, az Öntödei Múzeum alapítója emlékére (Öntödei múzeumi füzetek 5., 1999)
Május 5-én végre megkezdődik az épület folyamatos átadása. Ismét felmérik a hiányosságokat, s a kivitelezővel megállapodnak az azonnali javításban, pótlásban. A Művelődésügyi Minisztérium, mint építtető, május 20-ára tűzi ki az épület átvételét. Az átvételi bejáráson minden érdekelt megjelent a KÖJÁL és a Tűzoltóság kivételével. Megállapodnak a még feltárt hiányosságok kijavításában s a május 30-i, végső átadásban. Május 30-án megtörténik a végleges átadás-átvétel, de mondanom sem kell, akkor is kellett jegyzőkönyvezni a hiányosságokat. Ezzel együtt 31-én megköthették egy téesz melléküzemággal a takarításra vonatkozó megállapodást. A naplóbejegyzés szerint nem a legjobb vállalkozót találták meg, mert a takarítók nagyon trehány, gondatlan munkát végeztek. Takarítás ürügyén akkora port csináltak, hogy nem lehetett látni az épületben. A gerendákat tűzoltó fecskendővel mosták le, ennek során összekenték a falat. Egyáltalán, a munkájukkal kapcsolatban nagyon sok kifogás merült fel. A tervezés és építkezés során konstrukciós hiba is előadódhatott, mert egy nagy esőzés után alaposan beázott az épület. Az első átadáson hiányzó két hatóság a június 23-i bejárás után járult hozzá az üzembe helyezéshez. A két Kiszely június 27-én vette át a kivitelezőtől az épület kulcsait. Július 3-án végre egy jó hír is érkezett, a II. ker. Tanács VB Építési és Közlekedési osztálya 43.306/1969. szám alatt megadja az épületre a használatbavételi engedélyt azzal a kikötéssel, hogy az csak az eredetileg megadott célra használható. Június 4-ére a kiküldött felhívások alapján a vállalatoktól 109.000 Ft folyt be az Országos Műszaki Múzeum elkülönített számlájára, így a múzeum berendezéséhez is hozzá lehetett fogni. A külső telephelyekről, idegen raktárakból elkezdik beszállítani a berendezéshez szükséges vitrineket, kivilágítható diákat és kiállítási tárgyakat. Az első tárgyak között kerül be az imolai olvasztótelep. A június és július a múzeum berendezésével, a még hátralevő munkák (parketta csiszolása és lakkozása, függönykarnisok szerelése, külső tereprendezés, parkosítás stb.) elvégzésének ellenőrzésével telik el. Ebben az időszakban sokat segít Gál Zoltán a leállás előtt alkalmazott technológia és használt eszközök rekonstruálásában. Július 16-ára már 337.000 Ft-ra rúg a vállalati támogatás. Egy sokkal későbbi, 1973. március 13-i keltezésű, a múzeum beruházási és jogi helyzetéről dr._ Szeppelfeld Sándornak, az LKM gazdasági igazgatójának szóló levélben akadtam nyomára a támogatások összegzésére a következők szerint:
