A kerékpár története. „Két keréken” - Olvasókönyv

A bicikli elődei

Amerikában gyártottak olyan velicopédeket, amelyeknek kis kerekei elöl voltak. Ezeket sztárnak nevezték. E járművekkel komoly versenyeket rendeztek, és nagy túrákra is indultak velük. A Körmenden élő Udvary testvérek, Jenő és Ferenc 1888-ban Párizsba kerekezett velocipéddel. Hazafelé jövet Olaszországon is áthaladtak, s meglátogatták a Torinóban élő Kossuth Lajost. Szeretettel fogadta őket, s megkérdezte, vajon „sokan űzik otthon ezt a szép, testet és lelket edző sportot?... Szép, hogy a testgyakorlatban is magyarok. Eszerint az ifjúság még nincs elsatnyulva". Majd így folytatta: „Óvják, kedves fiaim, erejüket, mert mi magyarok nagyon kevesen vagyunk, s kell, hogy erősek legyünk." Európában és Amerikában igen sok velocipédversenyt rendeztek. Magyarországon az 1880-as években egymás után alakultak meg a sportklubok, és bennük élénk sportélet folyt. A velocipéd magyar elnevezésén sokan törték a fejüket. Kezdetben mindenki másként nevezte, pl. a Honművész című folyóirat 1835-ben gyalog-sebes-futó-gépnek, egy másik lap utazó erőműnek. A Vasárnapi Újság 1886-ban kengyelfutógép elnevezéssel illette. Hívták még vasparipának, biciklinek, kerékpárnak, lábhajtásos-tovalöködőnek, egyen-billengészeti-körduplánynak stb. A múlt század végén már a Magyar Tudományos Akadémiát is bevonták a névkeresés, névadás munkájába. Hosszas tanakodás után a kerékpár megnevezés mellett döntöttek, bár sokan szavaztak a biciklire is. Ez utóbbi elnevezés mindmáig él, és használatos. 8