Valkár István: Fel a vitorlát! A hajózás története (Budapest, 1994)

Az evezős rabok célszerű elhelyezése miatt a földközi-tengeri evezős hajók - a korai középkorban használt gályák is - viszonylag keskenyek és magas építésűek voltak, ami nem kedvezett a vitorla használatának. Ezért a mediterrán térségben még akkor is gályarabok húzták az evezőket, amikor az Atlanti-óceán partjai mentén már elindult hódító útjára a vitorlás hajó. Az evezős flották hanyatlása akkor kezdődött, amikor az oszmán hódítás nyomán a tengeri kereskedelem fő irányai a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődtek át, mert a nyílt óceáni hajózásra az evezős gálya alkalmatlan volt. A La Manche (ejtsd: la mans) csatornán 1588-ban már két nagyhatalom vitorlás hadiflottája csapott össze, és a legyőzhetetlennek hitt spanyol Armadát tönkreverték a mozgékonvabb angol hajók. A hámba fogott szél Már az ókorban is jól tudták, hogyan kell hátszélben hajózni. Az öblösre engedett, dagadó vitorlába belekap a szél, mint a kitartott tenyerünkbe, és előre hajtja a hajót. Erre a célra a legmegfelelőbbek az árbocra szerelt, keresztrudakon függő, téglalap alakú keresztvitorlák. A szél azonban sajnos nagyrészt nem arra fúj, amerre éppen hajózni szeretnénk, így aztán a vitorlások hajósainak meg kellett tanulniuk, hogyan haladhatnak úticéljuk felé oldalszélben. Ilyenkor a vitorlákat a hajó hosszához képest ferdén kell beállítani, legjobban a trapéz vagy a háromszög alakú hosszvitorlák használhatók. Ezek egyik szélét gyakran az árboc mentén rögzítik. Ahogy nőtt az emberek vitorlázó tudománya, úgy derült ki, hogy a hajók az oldalszélben gyorsabban haladhatnak, mint hátszélben, tehát a hosszvitorlás hajók mozgékonyabbak keresztvitorlás társaiknál. Ilyesmit tapasztalhatott Kolombusz Kristóf is, amikor keresztvitorlákkal felszerelt hajóján, a „Santa Maria"-n (ejtsd: szánta marian) 1492. augusztusában Amerika felé hajózott. Két, hosszvitorlákkal ellátott karavella, a „Pinta" és a „Nina" kísérte ezen az útján. Kolombusz bosszankodva jegyezte fel a naplójába, hogy az ő hajója a karavelláknál mehézkesebb, kevésbé kezes. Kolumbusz hajója, a „Santa Maria".