Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
13. Első magyar-gácsországi vasút
Első niagyai'-gácsországi vasút. 277 A társulat ezen javaslata a magyar kormánynál előzékeny fogadtatásra talált. Irányadó körökben ugyanis már korábban érvényre emelkedett azon nézet, hogy a m. északkeleti vasút üzlete a hazai vasúthálózat czélszerü csoportosításának követelményeivel annyiban nincs kellő összhangzásban, a mennyiben egyrészt ezen vasút marmaros-szigeth-szerencsi fővonala egy aránylag jelentéktelen ponton ágazik be a m. k. államvasutak hálózatába, miáltal ezen vasútnak a főváros felé irányuló forgalma fejlődésében gátoltatik, másrészt pedig a magyar-gácsországi útirányba közbeeső l.-mihályi-szerenesi rövid vonalrész ezen, kedvező viszonyok között nagy fontosságra számítható útiránynak versenyképességét a Gácsországon átvonuló vasutakkal szemben nehezíti. Az adott viszonyok között az e magyar-gácsországi vasúttársulat áltál javasolt vonalátengedések épen alkalmas eszközöknek voltak tekinthetők arra nézve, hogy a jelzett kettős visszásságon segítve legyen, miért is, miután birtokváltozások egyelőre keresztüh illetőknek nem mutatkoztak, a kormány részéről azon kívánságnak adatott az érdekelt vasutakkal szemben kifejezés, hogy megfelelő peage-szerződések útján egyrészt a m. északkeleti vasútnak a m. k. államvasutak szerenes-miskolczi vonalára s másrészt az első magyar-gácsországi vasútnak a m. északkeleti vasút legenye-mibályiszerencsi vonalára együttes használati jog engedtessék, s hogy az e részbeni megállapodások kiegészítéséül, bizonyos fontos szállítási viszonylatokban, mint. p. o. Budapestre, az adriai kikötőkbe és Brucken át, valamint a megfordított irányban úgy az e. magyar-gácsországi, valamint a m. északkeleti vasút vonalaira, az itt szóban forgó útirányok forgalomképességének teljes kifejlesztése érdekében, a m. k. államvasutak tarifa-képzési joggal ruháztassanak fel. Ez alapon a megfelelő megállapodások létrehozatala végett a m. k. államvasutak, a 111. északkeleti és e. magyar-gácsországi vasút képviselői 1883. év deczember havában tárgyalásokba bocsátkoztak, de egyetértő megállapodásra nem juthatván, a tárgyalások eredménye a kormány elhatározása alatt áll. Hogy a koimány e kérdésben a közforgalom érdekeit tartva szem előtt, döntő szavával fog-e élni, erre nézve tájékoztató értesülések még nem jutottak nyilvánosságra, ellenben az e. magyar-gácsországi vasúttársulat azon további javaslatával szemben, hogy üzletigazgatósága vegyes, vagyis magán és cs. k. állami vasútigazgatósággá alakíttassák át, köztudomás szerint úgy a magyar, mint az osztrák kormány még az 1883. év végével közölte a társulattal elutasító határozatai, minek folytán az üzletigazgatóság működése 1884. évi január hó l-jétől kezdve tisztán a saját társulati vonalak üzletének kezelésére szorítkozik. Eközben a- gácsországi tranversalis vasútvonalak megnyitása mindinkább közeledvén, a cs. k osztrák kormány is újból felvette a társulattal a chyrow-zagorcz-i vasútvonal együttes használatba vétele iránt az évek előtt megszakított tárgyalásokat, melyek végre az alább következő szerződés megkötését eredményezték, u. m.:
