Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

8. Arad-csanádi vasút

Arad-csanádi vasút. 149 eszközlendő módosítása azonban csakis az alaptőke meghatározásáról szóló 7. §. első és második bekezdéseinek megváltoztatását tette szükségessé, míg az alapszabályok többi részei, minthogy a jogok és kötelezettségek mind a fővonalra kibocsátott, mind az uj vonalra nézve kibocsátandó részvények tulajdonosaira nézve egyenlők, érintetlenül maradtak, mihez képest a részvényesek 1884. évi junius bő 28-án tartott harmadik rendes közgyűlésén az alapszabályoknak az alaptőkéről szóló 7. l-ső bekezdése egészen, második bekezdése pedig e szavakig : „Többre nem rúghat" töriiltetetett, s ezek helyett a következő szöveg fogadtatott el: „Ast alaptőke az engedélyezett vaspályának, beleértve a kétegyháza-kisjenői vasútat •is, kiépítésére és felszerelésére az 1881. évi XL VII. t.-czikkbe igt at ott, továbbá a m. kir. Közmunka- és közlekedési minister ur által 1883. junius 9-én kiadott engedélyokmányok, rendelkezéseihez képest 4.650,000 frtot oszt. ért. tesz ki, és ezen összeg erejéig a társulat 18,600 darab törzsrészvény és 27,900 darab elsőbbségi részvényt adhat ki. Ha elsőbbségi részvények adatnak ki, ezek összege az engedélyokmányéi értelmében az egész alaptöke háromötödénél, vagyis 2.790,000 forintnál többre nem mehet.

u Áttérve az első teljes t. i. az 1884-ik év üzleteredményeire, azt találjuk, bogv azok felettébb kedvezőleg alakultak, úgy hogy a vasút jövedelmezőségi viszonyait illetőleg a jövőre nézve a legjobb követ-, keztetések vonhatók le. Az üzleti bevételek kitettek 486,419-53 frtot, — az üzleti kiadások 259,298-33 frtot, —se szerint 227,121-20 frt tiszta jövedelem eredményeztetett, mely az 1884-ik év végén befektetett tényleges 3.803,694-21 frtnyi tőkét 5*97 %-al, — az engedélyokmányszerű névleges 4,650,000 frtnyi tőkét pedig 4 88%-al kamatoztatja.*) Az 1884, illetőleg 1885. évről megemlítendő még, bogv az aradcsanádi vasútnak az engedélyokmányban, s illetőleg az alapszabályokban az arad-kőrösvölgyi vasúttal kilátásba vett egyesítése a részvénye sek által 1885. évi junius hó 27-én tartott közgyűlésen elhatároztatott, s az igazgatóság az e végből szükséges további tárgyalások lebonyolítására utasíttatott. Az 1SS3. évi február hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlés határozatai. Az igazgatóság jelentése jóváhagyó tudomásul vétetvén, az abban foglalt javaslat elfogafiatik és az igazgatóság a bemutatott tervezet alapján felhatalmazta tik : hogy a m. kir. államvasutakkal közös kétegyházai vasúti állomásból kiinduló és Elek, Otlaka, Sikló, Székudvar községek érintésével Erdőhegy, Kisjenő községekig haladó szárnyvonal építésére az engedélyt"-*) a nagyméltóságú m. kir. kormánynál, hivatkozással az engedélyokmány l-ső § ara s annak értel*) Az előző üzletév csonka levén, az üzleteredmények összehasonlítása alig vezetne czélhoz. **i Lásd: a kétegyháza-kisjenői szárnyvonal engedélyezésének és építésének részletes történetét a „Magyar vasúti évkönyv" V. évf. 565. s következő lápjáig^