Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

22. Debreczeni helyi vasút

60-2 Debreczeni helyi vasút. 23. §. A jármüvek menetrendje Debreczen sz. kir. város tanácsával egyetértőleg előzetesen állapítandó meg. 24. §. A mozdonyvezetők és fűtők, a pályafelügyelettel megbízott közegek, (őrök és felvigyázók) a vonatkisérő személyzet és az üzletvezető számára különkülön utasítás, az összes személyzet számára pedig egy jelzési utasítás lesz kidolgozandó s jóváhagyás végett a m. k. vasúti főfelügyelőséghez felterjesztendő. 25. §. E vasúton füstemésztővel és szikrafogóval ellátott Krausz-féle mozdonyok alkalmazandók és pirszénnel fűtendők, kiköttetik azonban, hogy menetközben a mozdonyba útántüzelni, vagy a gőzfejlesztő csövet megnyitni csak a mütanrendőri bejárásnál bizottságilag megjelölendő helyeken szabad, végül a hamuszekrény külső ajtaja mindig zárva tartandó, hogy abból szikra ki ne hullhasson. 26. §. A mozdony tűz,- füst- és hamuszekrényét kitisztogatni, nemkülönben a mozdonyba begyújtani csak a műtan-rendőri bejárásnál kijelölendő helyeken engedtetik meg. 27. §. A mozdony vontató képességét túlterhelni nem szabad, ehhez képest a vonatoknak megengedhető legnagyobb elegysulya a mütanrendőri bejárás alkalmával lesz megállapítandó. 28. §. Jelzésre a mozdonyon harang alkalmazandó, melyet menetközben s különösen utcza beágazások és oly kanyarulatokban, hol a messzelátás gátolva van, valamint sötétben és ködben is gyakran hangoztatni kell. Gőzsíppal csak veszély közelléte esetén engedtetik meg jelt adni. 29. §. A mozdony vezetése csak oly egyénre bizható, ki a törvényesen előirt mozdonyvezető vizsgát jó sikerrel kiállotta. 30 §. Fék nélküli vasúti teherkocsik az esetben szállíthatók, ha a vonat lépésben halad és a vonat előtt egy megfelelő jelző eszközökkel ellátott vasúti közeg megy, ki a vágány közelében tartózkodókat a vonat közeledtére figyelmezteti és azokat, valamint egyéb — esetleg a vágányban levő — tárgyakat is onnan eltávolítja, veszély esetén pedig a vonatot megállítja. 31. §. Vasúti jármüveket oly helyeken, hol a közúti forgalom gátolva volna, állva hagyni nem szabad, és ha ez mégis elkerülhető nem volna, tartozik engedélyes ezen akadályt minden kitelhető módon mielébb megszüntetni. 32. §. IIa hóolvadás vagy esőzés alkalmával a pálya valamely pontján esetleg viz gyűlne meg, engedélyes gondoskodni köteles, bogy a viz ne a házak falaihoz vagy azok udvarába, hanem az utczacsatornákba vezettessék le. 33. §. A személy és árúszállítás a vasút engedélyese és a város közönsége között megállapítandó s közhírré teendő árszabás és szállítási feltételek szerint eszközlendő. A díjszabási tételek csak a városi tanács engedélyével változtathatók. 34. §. Engedélyes köteles leend egy közeget megjelölni, a ki az üzletvitel tekintetében a hatóság és a közönség irányában felelős leend. 35. §. Ezen engedélynek egy részvénytársaságra való átruházása megengedtetik, köteles azonban a mostani engedélyes helyébe-lépő uj vállalat mindazon kötelezettségeket pontosan teljesíteni, melyek a jelen engedély-okirat második §-ában felsorolt okiratok értelmében, a közúti vasút mindenkori tulajdonosát terhelik. 36. §. Az építés és felszerelés tökéletes befejezése után a szóban forgó' közúti vasút csak a közm. és közi. in. kir. minister által annak idején elrendelendő műtan-rendőri bejárás kedvező eredménye alapján lesz a forgalomnak átadható. — Budapesten, 1884. évi julius hó 18-án. — Báró Kemény s. k. közm. és közi. m. kir. minister. Az engedélyokirat kiadásával egyidejűleg a közmunka és közlekedési m. k. ministerium az engedély tárgyát képező vasutvonalakra az építési engedélyt is megadta, minek alapján az engedélyes, s illetőleg annak jogutódjai Lindheim és társa bécsi ezég és Neufeldt Károly bécsi lakos, kikre az engedélyokiratot s az abból folyó jogo-