Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
21. Szegedi közúti vasút
Szegedi közúti vasút. 595 1-szőr. A szóban forgó közúti vasút építésénél a közigazgatási bejárás alapján helybenhagyott, j. alatt mellékelt s az engedélyokmány kiegészítő részét képező tervek és a* bejárási jegyzőkönyv veendők alapul. 2-or. A vasút szabványos nyomtávval építendő. 3-szor. A legnagyobb emelkedés 10°/ o o-ben állapíttatik meg, 10°/ o o-nél nagyobb emelkedés csak külön engedély alapján alkalmazható. 4-er. A legélesebb kanyarulat félátmérője oly pályaszakaszokon, hol moz-donyvasutak teherkocsijai fognak közlekedni, 90 méternél kisebb nem lehet. Azon pályaszakaszokon ellenben, hol csak közúti személykocsik fognak közlekedni, 30 méternél kisebb félátmérővel biró ívek nem alkalmazhatók. 5-ör. Hol a közúti vasút utakon vagy utczákon lesz vezetve, a sín felszínének az út vagy utcza niveaujával egyenlő magasságban kell lennie. 11a az utak vagy utczák mostani felszíne később emeltetnék, az engedélyes köteles a vágányt a megváltozott viszonyokhoz képest saját költségén megfelelően szintén felemelni. G-szor. A műtárgyak általában véve téglából építendők, de vas- és agyagcsövek alkalmazása is megengedtetik, hol ilyenek előállítása indokoltnak mutatkozik. 7-szer. A felépítményre vonatkozó építési feltételek az engedélyesek által a felépítményre nézve bemutatandó részletes tervek alapján később fognak megállapíttatik. 8-or. A tehervonatok kitérőinél a vágányok egymástóli távola 4 méternél kisebb nem lehet; a csupán személykocsik számára létesítendő kitérőknél a vágányok egymástóli távola 3'2 méterrel állapíttatik meg. 9-er. A tűztávlatra nézve azon határozmányok mérvadók, melyek a közmunka és közlekedési minisztérium 1882. évi junius i-én 9145. sz. a. kelt rendeletében a nagyváradi közúti vasútra vonatkozólag előirattak. Ezen rendelet szerint a tüztávlat tűzbiztos anyagból épült, valamint a fazsindelyes fedelű házaknál 3-5 métert, a szalma és náddal fedett épületeknél, vagy szérűs kerteknél pedig 20 métert tesz a pálya tengelyétől számítva. 10-er. Az irányra és a lejtési viszonyokra, valamint a kövezési részletekre vonatkozó kiviteli tervek, jóváhagyás végett a városi tanácshoz, a többi részlettervek pedig a városi tanács utján a közlekedési ministeriumhoz lesznek benyújtandók. 11-er. E vasút gőzerejű forgalmánál csak a Krausz-féle közúti mozdonyokkal hasonló szerkezetű, alakú, füst-emésztővel (condensator) és szikra-fogóval •ellátandó mozdonyok alkalmazhatók, melyek pirszénnel lesznek fűtendők. 12-szer. A mozdonyok gyorsan kezelhető és oly hathatós fékkel látandók el, hogy a vonat a megengedett legnagyobb sebességnél vonathosszaságra megállítható legyen. 13-or. A mozdony után akasztott kocsikra nézve megállapíttatik, hogy ha csak egy kocsi van a mozdony után, az fékezhető legyen: ha pedig több kocsi szállíttatik, a vontatott elegysúly 1/ 3 részének fékezhető tengelyeken kell nyugodnia. 14-er. A személyszállításra használt kocsik oly kapcsoló szerkezettel látandók el, vagy azokra másféle oly szerkezet alkalmazandó, hogy a gyors megállás alkalmával az utasok erős lökéseket ne érezzenek. 15-ör. A maximális sebesség óránként 10 kilométernél nagyobb nem lehet. Ezen maximális menetsebesség azonban csak hosszabb egyenes vonalakon alkalmazható és a sebesség ily vonalszakaszokon is mérséklendő akkor: a) ha a pályán a vonat előtt akadály van, b) ha a vonat utkeresztezések közelébe ér, végül c) ha ezen maximális sebességek mellett az állatok gyakrabban ijedeznének, sőt ha a lovak megbokrosodása előfordulna, a vonatot megállítani is keilend. 16-or. A mozdonyvonatok csak jóváhagyott menetrend szerint közlekedhetnek, mely menetrendben tekintetbe veendő: a) a fent kijelölt menetsebesség, b) hogy a vonatok a közlekedés igényeinek megfelelő időközökben indíttattassanak, c) hogy a személyek fel- és leszállására kijelölt megálló helveken a vonatok okvetlenül megálljanak, kiköttetvén, hogy ä kijelölt helyeken kiviil másutt 38*
