Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
20. Budapesti közúti vasút
Budai/esti közúti vasút. 617 Ezzel szemben a fenti elveknek a Podmaniczky-utczai vonal nem felelne meg. A Podmaniczky-utcza a főváros éjszakkeleti kiépített részének határát képezi; sőt a Podmaniczky-utcza északi oldala maga az osztrák-magyar államvasút pályaudvara által képeztetvén, már a fejlődési határon kiviil esőnek tekinthető, tehát csakis a déli oldal jöhet szóba. — S tekintve annak jelenlegi állapotát, az állítható, hogy az ut maga a forgalmi igénynek ez időszerint alig csirájával bír. Tény az, ha az ut kiépül, s hogy ha a jelenleg elhanyagoltabb állapotban levő mellékrészek is beépülnek, akkor ez útnak is leszen forgalma. De még akkor is az ut rövidségénél fogva a városliget felé csak csekély személyforgalmat fog nyújtani. A Podmaniczky-utczán át vezetendő vonal tehát inkább a Terézkörúttal határos, — és a Lipótváros és váczi körút külsőbb részeinek szolgálhatna forgalmi vonalképen. A forgalmi tapasztalatok szerint ép ezen részek szolgáltatják a legcsekélyebb forgalmat a városliget felé. A Podmaniczky-utczai vonal tehát, habár tagadhatlan, hogy akkor, ha a határos részek és a külső vácziut beépülni fog, szintén némi forgalma leend, mégis teljesen nélkülözi azon feltevést, hogy egy rendszeres közúti forgalom költségeit, sőt ezen felül a szükséges törlesztési összegeket is fedezhetni képes volna. Ugy a forgalmi igény terjedelme, valamint annak állandó jelleget tekintve, a társaság tehát az új városligeti vonal létesítésére az ó-atczai, uj- és aradi-utczai tracet hozta első sorban a hatóságnak ajánlatba, annál is inkább, mivel társulat úgyszólván egészen saját erejéből képes azt létesíteni. A főváros hatósága által felkarolt Podmaniczky-utczai vonal ellenben csakis a jövő fejlődést tartván szem előtt, azon szempontot, liogy a vonalnak oly minimális forgalommal kell birnia, mely üzleti költségeit és törlesztését önmaga fedezi, egyátalán figyelembe nem veszi, a társulat annak létesítésére csakis oly módozatok mellett volna hajlandó vállalkozni, hogy ha a biztos és hosszú évek során át ismétlődő üzleti hiányok bizonyos combinátióban ellensúlyozást nyernek. Ebhez képest a közúti vasúttársaság a második városligeti vonalra nézve a következő ajánlatokat terjeszté a fővárosi hatóság elé. u. ra. a) A Podmaniczky-utczai vonalra nézve javaslatba hozta: 1. A Podmaniczky-vonal kiindulási pontja a Teréz-körútnak az osztrák-magyar államvasút melletti részén, végpontja pedig az állatkert díszkapuja előtt legyen. A vonallal egyidejűleg egy, a Teréz-köruton az octogonig és egy másik ágpálya a nádor- és fŐ-út sarkától a külső nádorntezán át a fegyvergyárutig is engedélyezendő. — Az indítási állomás meghatározása a társaságnak maradjon fenntartva. 2. Az úttest teljesen készen, a kövezéshez kellő anyaggal átadandó; későbbi utváltoztatás folytán szükséges vágányáthelyezések költségei megtérítendők. 3. A rendes forgalom a városliget-felé május hó 1-től október hó 15-ig, reggel 6 órától esti 10 ig tartatik fenn. — Télen csak korlátolt forgalom. 4. Az engedélyezési időtartam az egész hálózatra nézve 12 évvel meghosszabitandó. 5. A régi városligeti vonalért kikötött bér 18 Magyar Vasúti Évkönyv 1884.
