Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
20. Budapesti közúti vasút
Budai/esti közúti vasút. 616 tal a második városligeti összekötő vonal létesítésének ügye, melyre nézve a főváros hatósága részéről a társaság irányában azon kívánalomnak adatott kifejezés, hogy ezen összeköttetés a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság indóházától kiindulva, a Podmaniezkv-utczán az arena-útig építessék. A társaság a főváros ezen kívánságával szemben is a legnagyobb előzékenységet tanúsította, azonban az összekötő vonal irányára nézve eltérő javaslatot tett. Az eszme, hogy a városliget felé egy második sínút létesíttessék, nem új. A sugár út keletkezése idejében a budapesti közúti vasút maga pendítette azt meg, javaslatba hozván, hogy ezen, közvetlenül a városligetbe vezető, tehát rövid és teljesen beépített, sűrűn lakott városrészek számára egy külön összeköttetés létesíttessék. S habár az, bogy e vonal szükséges, kétségbe nem vonatott, annak létesítése még sem volt keresztülvihető. A második városligeti vonal szüksége időközben a főváros rohamos fejlődése folytán mindinkább érezhetővé vált. 8 mikor az országos kiállítás eszméje testet öltött, jogosult volt az aggály, hogy a létező közúti vasúti vonalon, illetve annak szűk helyre szorított ligeti indítási állomásáról a rendkivüli forgalmi igény kellőkép kielégíthető leszen -e? A forgalom érdekében, illetve annak rendszeresebbé, a közönségre nézve kényelmesebbé alakulása végett kiépíttetett a kerepesi-uti vonalból kiágazókig a csömöri-arena-uti ágpálya, a kiállítás bejáratához tervezett ideiglenes összeköttetéssel. Uj közúti vasúti vonalak megállapításánál általában két tényező lehet mérvadó. Először mily irányban mozog a létező forgalom és állandó jelleggel bír-e az? Másodszor bir-e az illető vonal elegendő forgalmat szolgáltatni az üzleti költségen felül az építésekhez kellő összegek kamatoztatása és törlesztéséhez? Ha ezt a fővárosi hatóság által kivánt második városligeti vonalra alkalmazzuk, ugy azt találjuk, hogy a természetes forgalmi irányt a főváros déli és délnyugati részén a városliget felé a közúti vasút kerepesi-uti vonala, — a főváros éjszaki és nyugati részére nézve pedig a sugárút képezi. Mivel pedig a sugárút maga szóba nem jöhet: ha a természetes forgalmi irányt mégis megtartani, vagyis a létező forgalmi igényt leghatályosabban kielégíteni akarjuk, az uj vasúti összeköttetést a sugár-uttal lehetőleg párhuzamosan kellene választani. Ily irányul pedig egy az ó-, illetve uj-utczán át a Terézkörútig, onnét két vágánynyal az Aradi és Lendvay-utczán végig a városligetbe terjedő és az artézi fürdőig, illetve állatkertig vezető vonal kínálkozik. E forgalmi irány nemcsak az általa átszelt, sűrűn lakott utczákra, hanem az V-ik kerület egy nagy részére, sőt a sugár-útnak az octogontól a ligetig terjedő részére is nagy mérvben kihatna, s a természetes forgalmi iránynyal való azonosságánál fogva, a második tényezőt, a forgalmi hozadéki minimumnak biztosítását is magában foglalja.
