Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
20. Budapesti közúti vasút
574 Budai/esti közúti vasút. 574 elkészített tervek oda bemutattatván, a vonal közigazgatási bejárása Gyöngyösy János osztálytanácsos vezetése alatt 1883. évi ápril hó 4/5-én s folytatólag 1883. évi május hó 31-én megtartatott. A közigazgatási bejárás megejtése után folyamatba tétettek az engedélyezés iránti tárgyalások, melyek ismételt megszakítás után az 1885. év folyamán végre odáig érlelődtek, miszerint e helyi érdekű vonalnak közel jövőbeni engedélyezése és kiépítése immár biztosítottnak tekinthető. Az omnibus-ügy. Budapest főváros törvényhatósága, támogatva a kormány és a törvényhozásnak az 1884. évi XIX. t.-cz. ben nyilvánított intézkedése által, a főváros területére kiterjedő nagyszabású omnibusvállalkozást ohajtott létrehozni, mely czélból két izben történt pályázat kihirdetés. Miután ezen kétszeri pályázat, a melyben a budapesti közúti vasút részt nem vett, — teljesen eredménytelen maradt, a fővárosi tanács felszólította a társaságot, bogv egy újabbi pályázatban részt vegyen s illetőleg a társaskocsi-űzlet átvételére ajánlatot tegyen. A közúti vasúttársaság, tekintettel arra, hogy az omnibus-kérdés a főváros helyi forgalmi ügyével s a vasúti hálózat fejlesztésével szoros kapcsolatban áll, sietett elvi készségét kijelenteni az omnibus-forgalom berendezésére nézve, azon álláspontot foglalva el, liogy az omnibus-forgalom, mint a közúti vasút kiegészítő segédeszköze, csak ott s oly mérvben nyerjen alkalmazást, a hol s a jmennyiben a közúti vasúti hálózat további kiterjesztése által a forgalom igényeit kielégíteni nem lehetne. Ez alapon a vasúttársaság a következő új közúti vasútvonalak kiépítését jelezte szükségeseknek s vette fel tervezetébe : a) A váczi-köruti vonalból (a ío-út torkolata előtt) kiindulva, egy kétnyomú vonal a fő úton, a nádor-utczán, külső-nádor-utczán át a fegyvergyár-utcza (Margit-lüdi) vonalba illesztve. Ezen vonal által a Lipótváros tekintélyes része közvetlen kapcsolatot nverendne a főváros többi részeivel ; a külső-nádor-utcza és terjedelmes mellékrészei a rendszeres forgalom előnyét élveznék és az elhagyatott állapotot rövid idő multán lendület váltaná fel. b) A borárus tértől (Elevátor-dunaparti pályaudvartól), illetve a közvágóhídi vonalból kiindulva, a malom-utczán át, az üllői út keresztezésével, a nagy-körűt és József-kőrúton a népszínházig, ott bevezetve a kerepesi-út sínvezetékébe, még pedig ideiglenesen, a míg a nagy-körut a kerepesi útig megnyitva lészen, a bodzafa-útczán, mely vonalrész később a nagy-körutra helyeztetnék át. E vonal a nagykörút irányát követve, az osztrák - magyar - államvasútig nyerné folytatását. Ezen összeköttetés létesítése a fővárosra nézve főfontosságú lévén, a társaság készségét jelenté ki, a kiépíthető részeket azonnal létesíteni, oly kötelezettséggel, bogy a szabályozatlan útvonalakra helyezett sínvezeték a szabályozás után kijelölendő végleges irányokba lészen fektetendő; sőt hogy a főcsatorna építésének idejére e vonal forgalma a hatóság által ideiglenesen beszüntethető volna.
