Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
19. Győr-sopron-ebenfurti vasút
512 Oyör-soproii-ebenfurti vasút. zások kiegyenlítésére a letétben levő czímletek használtassanak fel. Ezen ajánlatnak annyiban volt foganatja, a mennyiben a társaság, illetve az Erlanger és fiai bankház beleegyeztek abba, hogy a részvénytőke felemelése nem az egész függő adósság vagyis 2,100,000 frt,— hanem csak 1,721,529 frt erejéig történjék, — a külömbözeti 378,471 frtnyi összeg pedig a fennebb említett letétnek 2/5 részét képező részvények átadása által egyenlíttessék ki. — A társaság és az Erlanger és fiai bankház között létrejött pénzügyi egyezmény a most jelzett változtatás mellett az 1884. évi XV. t.-cz.*) által nyert törvényes megerősítést, a mely törvényczikk alapján : a) a győr-sopron-ebenfurti vasútnak az 1872. évi XXVII. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmánya 30-ik §-ában, s illetőleg az ezen engedélyokmány módosításáról szóló 1874. évi XXX. t-cz. 1. §-ának E) pontjában 14,460,400 frttal ezüstben megállapított névleges tőkéje, a társaságot terhelő 2,100,000 frtnyi függő adósság kiegyenlítketése végett 1,721,529 frttal ezüstben felemeltetvén, a társaság feljogosíttatott, hogy e tőkeemelés erejéig a már forgalomban levő részvényekkel minden tekintetben egyenjogú részvényeket kibocsáthasson; b) a kormány felhatalmaztatok, hogy az 1874. évi XXX. t.-cz. 1. §-a G) bb) pontja értelmében letétbe helyezett, s időközbeni befektetések által az eredeti 1,021,850 frt névértékről 946,177 frtra leszállott névértékű összegnek részvényekből álló 2/5, részét vagyis 378,471 frtnyi névértékű összeget a társaságnak az uj részvények kibocsátása által egészben nem törlesztlieto függő adósság teljes kiegyenlítésére kiszolgáltathassa; s végre c) az 1872. évi XXVII. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 19-ik §-ának utolsó pontja oda módosíttatott, bogy a beváltás esetén, mint évjáradék fizetendő átlagos összeg megállapításánál az azon pontban érintett 5 °j 0 kamat csak a részvények után fog számíttatni; ellenben az elsőbbségi kötvények után 3 °j 0 -os kamat aranyban lesz alapul veendő. Az utóbbi kikötés az államkincstár szempontjából azon előnyt rejti magában, bogy a megváltás esetén fizetendő évjáradék jóval csekélyebb leend, mint ha az engedélyokmány eredeti határozmányának épségben tartásával, az évjáradék az összes czímletek 5 %'OS kamatozása alapján lett volna kiszámítandó és megállapítandó. Az egyezményből kifolyólag s annak végrehajtásaként a társasági alapszabályok több határozmányai módosítandók levén, — ez irányban a részvényesek már az 1883. évi julius hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlésen megfelelő határozatot hoztak s utasítás, — illetőleg felhatalmazással látták el az igazgatóságot, majd pedig később az 1884. évi junius bó 30-án foglalkoztak ismételten a részvényesek az alapszabályok módosításával**), — mely alapon aztán a társaság uj, illetőleg módosított alapszabályai a kormányjóváhagyása mellett az alább szó szerint következő szövegben lettek megállapítva, u. m.: *) Lásd: a törv.-czikk szószerinti szövegét a jelen műben a „Vasútügy 1882/84. évben" fejezet alatt **) A közgyűléseknek az alapszabályok módosítására vonatkozó határozatai alább közölvék.
