Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
18. Nagy-kikinda-nagy-becskereki vasút
Xagy-kikiiida-nagy-becskereki vasút. 500 / Állomások és megállóhelyek. Nagy-Kikinda, Válom (kitérő), Karlova (m. á. h.), Beodra, Török-Becse, Franyova, Kuman (m. á. h.), Melleneze, Ellemér, Nagy-Becskerek. Megnyitási határidő . A vonalrész megnevezése A közforgalomnak megnyílt Hossz kilométerekben A vonalrész megnevezése évben hónapban napon Hossz kilométerekben Nagy-Kikinda-Nagy-Becskerek.... Csati 1883 julius akozás. 8 70-544 Nagy-Kikindán a szab. osztrák-magyar államvasúthoz csatlakozik. Az 1883. évi május hó 26-án tartott első rendes közgyűlés határozatai. 1. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak az 1882. évről szóló jelentései, valamint az 1882. évi mérleg és zárszámadások*) tudomásai vétetnek és jóváhagyatnak s úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatik. 2. A n.-kikinda-nagy-beeskereki vasút üzletkezelésének átvétele iránt a szab. osztrák-magyar államvasút-társasággal 1883. év május havában a közgyűlés jóváhagyásának fenntartása mellett kötött szerződés a közgyűlés által ezennel jóváhagyatik, s az erre vonatkozó közgyűlési határozat az alapszabályok 26-ik §-ának b) pontja értelmében megerősítés végett a közmunka-és közlekedési m. k. minisztériumhoz nyomban felterjesztetni határoztatik. 3. A közgyűlés az alapszabályok 6-ik §-ának módosításaként határozatilag kimondja, hogy: „a társaság székhelye Budapest, a közgyűlések pedig az igazgatóság határozatához képest, vagy a társaság székhelyén vagy Nagy-Becskereken tartatnak. A társaság hirdetményei a „Budapesti Közlöny" czimü hivatalos lapban, azonkívül Torontálmegye székhelyén megjelenő lapok egyikében tétetnek közzé. A társaság ügykezelési nyelve kizárólag a magyar." Es ennek megfelelőleg az alapszabályok 18-ik §-ának 2-ik sorából e szavak : „a társulat székhelyén" kihagyatnak. Elhatároztatott továbbá, hogy az alapszabályok 29-ik §-a következőleg fog szólni: ..Igazgatósági ülés havonként rendszerint egyszer tartatik, azonban az elnök meghívása, vagy két igazgatósági tag kívánsága folytán, annyiszor tartatik ülés, a hányszor azt a társulati érdekek megkívánják. Az igazgatóság határozatképes, ha az összes tagok meghivattak s legalább 5 igazgatósági tag személyesen megjelent. A határozatok a beadott szavazatok többségével hozatnak. Szavazatok egyenlősége esetén azon indítvány emelkedik határozattá, melyhez az elnök járult.**) 4. A közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés után tartandó igazgatósági ülésekben való résztvételről szóló jelenléti jegyek egyenként 25 o. é. frttal lesznek beváltandók. 5. Bischitz János, Gerenday László és Pap Simon a felügyelő bizottság tagjaivá újból megválasztattak. Az 1884. évi juniushó 30-án tartott második rendes közgyűlés határozatai. 1. Az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak az 1883. évről szóló jelentései, úgyszintén az 1883. évi zárszámadások és mérleg jóváhagyólag tudomásul vétetnek. 2. A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot arra, hogy a tartalékalapban levő 1025 drb elsőbbségi részvényből 415 drb igénybe vétessék, ezek a magyar országos banknak 75%-os árfolyam mellett átadassanak, s az ekként befolyó *) Az 1882. évi mérleg és zárszámadás tévesen 1881. évi deczember hó 31-ki kelettel mái' közöltetett a „Magyar vasúti évkönyv" V. évfolyamában. **) Az alapszabályokhoz e módosítások folytán kiadott függelék fennebb már közöltetett.
