Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
17. Szathmár-nagybányai vasút
Szatlmiár-nagybányai vasút. 465 22. §. A fentebbi 21-ik §-ban foglalt határozatok a kincstár birtokában lévő részvényekre nem alkalmazandók, a mennyiben a kormány a társulat közgyűlésein szavazatát, és pedig a posta-, a bánya- és az erdőkinestár birtokában lévő részvények arányában külön-külön megbizott utján gyakorolja, a nélkül, hogy részvényeit letenni tartoznék. 23. §. A közgyűlésen megjelent vagy képviselt részvényest minden szabályszerűen. letett két részvény után egy szavazat illeti. Száz szavazatnál többet azonban senki sem gyakorolhat sem saját, sem a képviselt részvények után. 24. §. A közgyűlés határozatképes, ha az igazgatóság jelenlevő tagjain kiviil legalább hét, személyesen vagy meghatalmazott által képviselt részvényes van jelen és a megjelent részvényesek legalább a kibocsátott részvények egy tizedrészét képviselik. Ha a megjelent részvényesek vagy a képviselt részvények száma kisebb, akkor azonnal új közgyűlés hívandó össze, mely a kihirdetéstől számitandó 10 napra tehető. Ezen második közgyűlés a megjelent részvényesek s azok által képviselt részvények számára való tekintet nélkül, minden az első közgyűlés napirendjében foglalt tárgyak felett érvényesen határozhat. 25. §. Indítványok, melyeket egyes szavazatképes részvényes a közgyűlés elébe terjesztetni kiván, az igazgatóság elnökével oly időben Írásban közlendők, hogy még a közgyűlés összehívását tárgyazó hirdetménybe, illetve a közgyűlés napirendjébe felvehetők legyenek, mivel ellen esetben az ily indítványok felett a közgyűlésnek határozni nem lehet. Kivételt képez ezen szabály alól az oly indítvány, mely ujabb közgyűlés egybehivása iránt tétetik. 26. §. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetében az igazgatóság által e czélra kebeléből választott igazgatósági "tag elnököl. Az elnök határozza meg a tárgyalandó ügyek sorrendjét, ő vezeti a tanácskozást és a szavazásokat. Az elnök nevezi ki a szükséges jegyzőket és szavazatszedőket. 27. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melyben a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő. A jegyzőkönyv a közgyűlés elnöke és jegyzője és a közgyűlésen jelenlevők közül az elnök ajánlatára kiküldendő két részvényes által aláírandó és az igazgatóság által eredetileg vagy hiteles másolatban az illetékes kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek beterjesztendő. (Keresk. törv. 108. §.) 28. §. A közgyűlés határozatai általános szótöbbséggel hozatnak. Szavatok egyenlősége esetében azon indítvány emelkedik határozattá, melyhez az elnök csatlakozott. Az alapszabályok módosítását, a társaságnak más társasággal való egyesülését, vagy a társaságnak a megállapított idő előtti feloszlását, továbbá az igazgatóság vagy egyes tagjainak megbízatásuk lejárta előtti felmentését tárgyazó indítványok felett csak a jelenlevő szavazatok kétharmad többségével s csak oly közgyűlésből hozható határozat, melyben a kibocsátolt részvényeknek legalább egy harmada képviselve van. Ha a részvények egyharmada nincsen képviselve, akkor ugyané czélra és a tárgynak közzététele mellett 10 napra ujabb közgyűlés hívandó egybe, mely a képviselt részvények számára való tekintet nélkül, a jelenlevő szavazatok kétharmadtöbbségével j ogérvényesen határozhat. 29. §. A választások, ha csak a közgyűlés más választási módot nem állapít meg, szavazati lapok utján történnek és megválasztottaknak azok tekintetnek, kik általános szótöbbséget nyertek. Ha az első szavazásnál általános szótöbbség nem éretnék el, akkor azok, a kik az első szavazásnál legtöbb szavazatot nyertek, a megválasztandók kétszeres számában kerülnek szűkebb választás alá. Azon esetben, ha a szűkebb választásnál két jelölt egyenlő számú szavazatot nyerne, köztük a tetemesebb részvénybirtok, ha pedig ez is egyenlő lenne, a sors dönt. Magyar Vasúti Évkönyv 1884. 30
