Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

15. Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút

384 Cs. kir. szali. kassa-oderbergi- vasút. 384 abban leli magyarázatát, bogy a szállított mennyiség átlag véve lioszszabb utat futott be. Legjelentékenyebb volt azonban az emelkedés az árúforgalomban. Szállíttatott ugyanis 1882 évben 3,721,634*72 frt bevétel mellett 1,447,351 tonna teheráni, s szerint az előző 1881 évben 3,348,608*23 forint bevétel mellett szállított 1,261,871 tonna teheráru ellenében, az 1882 évi többlet a szállított mennyiségnél 185,480 tonna vagyis 14*69%, az eredményezett bevételeknél pedig 373,026*49 frt = 11*14%. A szállított mennyiség-többlet kizárólag a nagv tömegekben szállított javakból ered, — így a kőszén, közel 10%-al, a coaks 16 % -al, vasárú 33 % -al, gabona 34 % -al, szénárú 23 % -al, éptiletfa 16 % kai, nyersvas, vasúti sin es vasáruk együtt 30 % -al növekedtek. A különféle bevételek 50,432*69 frtot tettek, — az előző 1881 évi 65,119*06 frtnyi bevétel ellenében e szerint 14,686*37 forintnyi vagyis 29*12 %-nyi csökkenés mutatkozik. A kocsibér-leszámolás 1882-ben eléggé kedvezően alakult, s jóllehet a szelvényvaluta-perek még 1882-ben sem engedték meg, hogy a társulat kocsijait Németországba kibocsáthassa, a kocsiieszámolás 1882-ben már csak 22,815 frt 75 kr passivát eredményezett, s miután mindig lesznek egyes időpontok, a midőn a saját kocsitelep elégtelennek fog mutatkozni, a társulat jövőben is meg lehet elégedve, ha a kocsibér-leszámolás a múlt évinél kedvezőtlenebb eredményt nem fog feltüntetni. — Más vasutaknak a társulat vonalain átfutott kocsijaiért és a különbérlett kölcsönkocsikért összesen 171,542 frt 39 kr bér fizettetett, s ennek ellenében a társulat saját kocsijai és az állandóan bérben tartott kölcsönkocsikért más vasutaktól 148,726*64 frt bér szedetett be. Az üzleti kiadások 2.362,612*07 frtra rúgtak, — az előző 1881 évi 2,104,522*21 frtnyi kiadás ellenében növekedtek tehát 258,089*86 frttal vagyis 12*26%-al. A kiadási többlet az átalános igazgatási, forgalmi és kereskedelmi, továbbá a vontatási és műhelyi szolgálat s a különféle kiadások közt oszlik meg, mig* a pályafenntartás és felügyeletnél jelentékeny megtakarítás éretett el. — Az említett szolgálati ágaknál mutatkozott kiadás-szaporulat a nagyobb forgalom természetszerű következménye, a különféle kiadásoknál, pedig az okozta a többletet, hogy adó czímén 215,000 frtnyi többlet volt fizetendő. Az összes kiadásokból a magyar vonalokra 1,628,531*89 frt = 68*90%, — az osztrák vonalrészre pedig 734,080 18 frt 31*10% esik, mig az előző 1881 évi összkiadásokból a magyar vonalrész 75*95 %-ot, az osztrák vonalrész pedig 24 05 %-ot viselt. — e szerint az összkiadásokban való részesülés a magyar vonalat illetőleg csökkent, ellenben az osztrák vonalrésznél növekedett. Az összkiadások viszonya a bevételekhez az 1881 évi 53*40%ról 1882 évben 54*00 %-ra emelkedett, rosszabbodott tehát 0*60 %-al. Ugyanez a viszony a magyar vonalrészt illetőleg az 1881 évi 60*55%ról 1882 évben 57*02 % -ra szállt le, — az osztrák vonalrészt illetőleg