Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

ELŐSZÓ

17 Építési hossz A vasút megnevezése tekintet nél- j ezekből Üzleti hossz A vasút megnevezése kül a ragákét vályok szániára; gányú m é t erek It e n II. A szab. osztrák-magyar államvasút vonalai. A) Tulajdon vonaluk. Növekedés: 1. Diószeg-Érsekujvár Il-ik vágány — 49,090 — 2. N.-Tapolcsány-N.-Bélicz 15,312 — 15,644 3. Uj-Zsolna-Budatini hid 380 — 580 4. Budatini-hid-Csácza 4) — — 29,085 5. Csácza-Országhatár (Zwardon) 19,898 — 20,226 A növekedés összege .... 35,210 49,090 65,535 A p a d á s : 1. Ujszőny-országhatár (Bruck) 116,346 — 115,199 Marad apadás 81,136 — 49,664 B) Üzletben, tartott idegen vonalak. Növekedés: 1. Nagykikinda-Nagybecskerek h. é. v.

5) .... 447 — Apadás: 1. Nagykikinda-Nagybecskerek h. é. v I 11 — 50 III. Magyar északkeleti vasút. Üzletben tartott idegen vonalak. Növekedés: 1. Szatniár-nagybányai h. é. v 56,165 — 60,411 IV. Budapest-pécsi vasút. Növekedés: ! 1. Budafok-dunaparti szárnyvonal 1,330 — 1,722 V. Győr sopron-ebenfurti vasút. Növekedés: 1. A bécs-pottendorli vasút tulajdonát képező és a győr-sopron-ebenfurti vasút által a * déli vasúttól albérletben tartott L.-Újfaluhatárszéli vonalrész — — 927 .1 eg y

/.et l'éage-vonal, kassa-odeí> borgi vasút tulajdona. Az lSS3-diki kimutatással szemben mutatkozó eltérések a vonalnak új szelvényezésében s a felülvizsgálatnál történt végmegállapodásokban találják magyarázatukat. Magyar Vasuli Évkönyv. 18*4.