Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
8. Arad-csanádi vasút
148 Arad-csanádi vasút, f a város később akként értelmezte, begy egy tagot választaná az alakítandó vasúti részvénytársaság igazgató tanácsába. A részvénytársaság megalakításakor a város befolyásának biztosítására beválasztatott az igazgató tanácsba Pozsonyi Ferencz, mint Makó város polgármestere, azonban a város közönsége maga részére kikötött jog alapszabályszerú megadását sürgette s ujabb határozatában e kivánata teljesítéset határozottabban szorgalmazta. Az igazgatóság ennek folytán az alapszabályok 41. §. 2-ik bekezdésének végét a következő határozattal javasolta kiegészíttetni: „egyet pedig Makó város képviselete választ és küld saját kebeléből," azon hozzáadással, hogy az alapszabályok ezen megváltoztatni czélzott szakasza csak akkor lépne életbe, ha Pozsonyi Ferencz ur, Makó város polgármestere, megszűnnék az igazgatóság tagja lenni. Ezen javaslat azonban a részvényesek közgyűlésén, azon indokból, bogy a választást mégis a részvényesek gyakorolhassák, azon módosítással fogadtatott el, bogy alapszabáiyiíag kimondatott, miszerint mindaddig, míg Makó város az általa aláírt törzsrészvények birtokában marad, egy tisztviselője, illetőleg képviselőtestületének egy tagja a részvényesek által az igazgatóságba beválasztandó. E helyütt megemlítendő, hogy az 1883. évi junius bó 30-án tartott második rendes közgyűlés az alapszabályok fennebb ismertetett módosításai mellett még azon nevezetes határozatot is hozta, miszerint a társulati alkalmazottak részére az arad-kőrösvölgyi vasúttársulattal együtt nyugdíjintézet alakíttassék. Ezen határozat tulajdonkép csak megerősítése volt az igazgatóság azon intézkedésének, mely szerint a nyugdíjintézetet már 1883. év január bó l-én életbe léptette. Az alapszabályok további megváltoztatására okot szolgáltatott végre a kétegyháza kisjenői szárnyvonal engedélyezése és kiépítése. Ezen helyi érdekű vasút építésére és üzletére a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter által az 1883. évi június 9-én kiadott engedélyokmány*) 19. +a ugyanis az ezen vonal építési tőkéjének részvény-kiboesájtás általi beszerzését engedélyezvén, tekintettel arra, hogy az engedélyezett vonal az arad-csanádi vasút kiegészítő részét képezi, s maga a kiépítendő vonal mindén felszerelésével együtt az aradcsanádi vasúttársulat tulajdona, s mert a szárnyvonal építési tökéjének beszerzése végett kibocsájtandó törzs, illetve elsőbbségi részvényeknek a fővonalra kibocsátott basonnemű czimletekkel teljesen egyenlők és egyenjoguaknak kellett lenni, szükségessé vált az alapszabályok megfelelő módosítása. A hivatkozott engedélyokmány a kétegyháza-kisjenői vasút felépítésére és megfelelő berendezésére szükséges maximai tőkét 650,000 frtban állapította meg névleges értékben, mely építési tőkének kétötödrésze erejéig törzs-, báromötödrésze erejéig pedig elsőbbségi reszvéüyek bocsáthatók ki. Az alapszabályoknak ezen engedélyokmány rendeleteihez képest Lásd: „Magyar vasúti évkönyv" V. évf. 567. s következő lapjain.
