Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Debreczen - Hajdunánási vasút

Öebreczen-hajdunánáfli vasut. 545 most nevezett vállalkozók a debreczen-hajdunánási vasut kiépítését és felszerelését a »Sociétó génerale de chemins de fer économiques« tervei s részben módositott költségvetése alapján 1.000,000 forint tényleges épitési költségért elvállalták, oiy feltételek mellett, miszerint a tényleges épitési költség beszerzése czéljából 1.200,000 forint névleges tőke és pedig 480, 00 frt értékben 6'/„-08 törzs, és 720,000 frt értékben G°/o-os elsőbbségi részvények fogván kibocsáttatni, ezen czímletekböl átveszi: a) az épitési vállalat fizetés gyanánt készpénzül az összes elsőbbségi részvényeket s ezenkívül 20,000 frt névértékű törzsrészvényt, tebát összesen 740,000 frt névértékű czímleteket 600,000 frt tényleges összegért, a még hátralévő 460,000 frtnyi törzsrészvényt ellenben az érdekelt négy város 400,000 frtnyi készpénzért. 4. § »Az épitési vállalat tartozik a szóban forgó vasutat, az épités megkezdésére szükséges korniányengedély kinyerésétől számitott 15 hónap alatt kiépíteni és a közforgalomnak átadni. E határidőbe azonban munkálatokra nem alkalmas hónapok és napok nem számittatnak he, a kivételes idő azonban három hónapnál tovább nem terjedhet.« 5. §. »Az épitési összes effectiv költségek 950,000 frtban, az 50,000 frtnyi tartalékalappal együtt pedig 1.000,000 frtban állapittatnak meg. Ezen költségek fedezésére 1.200,000 frtnyi névértékű czimletek fognak kibocsáttatni, még pedig 480,000 frtnyi összegben 6°/o-os törzs- és 720,000 frtnyi összegben 6%-os elsőbbségi részvények. Ezen, összesen 1.2(10,000 frtnyi czimletért tartozik a vasutat az épitési vállalat ;iz engedély és tervek értelmében a 4. §-ban érintett határidő alatt kiépíteni és üzletbe helyezni, valamint azt. 50,000 frtnyi tartalékalappal ellátni, az érdekelt városok minden további megterheltetése nélkül.« 6. »Az épitési vállalat fizetés gyanánt készpénzül átveszi a 720,000 fitnyi elsőbbségi részvényt és 20,000 frtnyi összeget a törzsrészvényekből, összesen 740.000 frt névértékben, ténylegesen 600,000 frt névértékben. A még hátralévő 460,000 frtnyi törzsrészvényt pedig 400,000 frtnyi készpénzért a végrehajtó-bizottság által képviselt városok fogják átvenni. Ezen 400,000 frt készpénz a budapesti kereskedelmi banknál letéteményezendő és a munka elöhaladásának arányában a vállalatnak kifizetendő, az időközi kamat azonban a letéteményezett összeg után a városokat fogja illetni, az ez iránt megállapítandó fizetési módozat, bordereaux, a vé*leges szerződés kötésekor együttesen lesz meghatározva. A városok közt megállapított kulcs, mely szerint a 460,000 frtnyi törzsrészvényeket 400,(;00 frtért átveszik, a következő: Debreczen szab. kir. város fizet 119,760 frtot, kap érte 137,724 frt, Nánás város fizet 119,760 frtot, kap érte 137,724 frt, Böszörmény város fizet 100,600 irtot, kap érte 115,690 frt és Dorog város fizet 59,880 frtot, kap érte 68,862 frt névértékű törzsrészvényt« 7. §. »Azon esetre, ha a városoknak nem sikerülne saját rendelkezésükre álló pénzekből ezen 400,000 frtot 460,000 frt névleges részvényekért lefizetni, s vállalat a városok meghatalmazottjaival együttesen fog lépéseket tenni ezen 400,000 írtnak készpénzbeni megszerzését vagy városi jelzálograi kölcsön, vagy községi kölcsön utján kieszközölni. A kölcsön feltételei semmi esetben sem lehetnek súlyosabbak, mint a magyar jelzáloghitelbank kölcsönei, igy az évi annuitás — kamat és törlesztést beleértve, — a felveendő kölcsön névértéke után nem lehet súlyosabb 25 évi törlesztésnél 7-55, 35 évi törlesztésnél 6-52, 40 évi iörlesztésnél 6'25 és 50 évi törlesztésnél 5'62o/

0-nál, ugy hogy a városok egész évi megterheltetése az évi annuitásban lesz kifejezve. Ha ennek keresztülvitele a hozott jogérvényes határozat közlésétől számitandó 2 hónap alatt nem sikerülne, az esetben ezen szerződés jogérvényét elveszti, s az épi ési vállalat, mint szintén a városok is, minden kötelezettségtől montesek.«