Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

370 Arad-csanádi vasút. arad-körösvölgyi vasút példáját követve, igen helyesen nem az elsőbbségi részvények kibocsátása, hanem az üzleti jövedelmek terhére fölveendő s törlesztendő rövid lejáratú kölcsön utján terveztetik törlesztetni. A fennebbiek szerint a vasútvonalnak szöreg-uj- szegedi rövid szakasza még ki nem építtetett, minek oka a következő körülményekben rejlik. Midőn a vasút engedélye kérelmeztetett és elnyeretett, azon föltevésből indultak ki az engedélyesek, hogy a vasút egész vidékének érdekeltsége megfelelő arányban fog a vasút költségeinek fedezéséhez hozzájárulni és hogy ezen költségek minden a vasút épitésére befolyással biró tényező közreműködése és segélye mellett, egy minimumra leszállíthatok lesznek. A vasút érdekeltségének a felmerült építkezési költségekhez való hozzájárulása azonban csekélyebb mérvben nyilvánult, mint az várható volt, mit szembeszökőleg illustrál azon körülmény is, hogy Szeged város részéről a kilátásba veit néhány százezer forintot tevő részvényaláirás helyett, egyedül az indóház helyének részvényekért való átengedése szavaztatott meg. Szeged városa által a vasút közigazgatási bejárása alkalmával támasztott nagyobb igényeknek ily körülmények közt a társulat nem tehetett eleget, hanem keresett egy oly módozatot, mely ugy a vasuttársulat, mint Szeged sz. kir. város érdekeinek is megfeleljen. Ezen módozatot sikerült egy a szab. osztrák magyar államvasuttal megkötött szerződés által megteremteni, mely szerződés folytán az osztrák-magyar államvasút az ő szőreg-szeg e d i vasutvonalát, tiszai hidját és összes szegedi állomásait használatul oly módon bocsájtotta rendelkezésre, mintha azok az arad-csanádi vasút saját vouala és saját állomásai lennének, lehetővé tette ez által az osztrák-magyar államvasút, hogy az aradcsanádi vasút vonatai a sző regi kapcsolatnál nem érik el végpontjukat, hanem befutnak az osztrák-magyar államvasút szegedi indóházaiba és viszont közvetlenül ezen állomásból indulnak ki és e szerint az arad-csanádi vasút forgalma Szegeden találja fel végpontját és ezen város meglevő vasúti állomásaiban központosittatik és kezeltetik a nélkül, hogy ezen kedvező és előnyös helyzet mellett a Szegedre érkező vagy innen induló árüczikkek szállitása megdrágítva vagy legkevésbé is megnehezítve volna. Azon tárgyalások befejezése után, melyek az uj-szegedi állomás elhelyezésére nézve tartattak, — s melyekben még mindig maradtak fenn Szeged város részéről támasztott, az arad-csanádi vasút által el nem fogadhatott és nagy költséget okozó követelmények, — azon kérelemmel járult a társulat a közmunka és közlekedési miuisteriumhoz, miszerint a szőre g-uj-s z e g e d i vonalrész kiépitése és az uj-szegedi állomás létesítésének ügye mindaddig, mig a gyakorlati élet a mostani állapotot a forgalom teljes kielégítésére elégtelennek nem találja, függőben tartassék. Az Ugy jelenleg azon állapotban van, hogy a közmunka 03