Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Alföld-fiumei vasút

Alföld-fiumei vasút. 93 más kiadás az üzleti számlába fölvehető, — a kormány ellenben a bélyegillctéknek az üzleti számla terhér leendő elszámolását az engedély ok rr

Any határozatára való utalással megtiltván, a társulat belátására bizta, hogy a bélyegilletékét a czímletek szelvényeiből való levonás vagy más uton fedezze. Ennek folytán a társulat igazgatósága a részvényesek közgyűlésének határozatát kérte ki arra nézve, váljon a bélyegilleték a czímletek tzelvényeiböl vonassék-e le, avagy pedig annak üzletkiadásként leendő elszámolhatása a kormány ellenében per utján érvényesíttessék? egyelőre is azonban, nem akarván az igazgatóság a közgyűlés határozatának elébe vágni, az 1882 évi január hó l én esedékes részvény, — s az 1882 évi márczius hó 1-éu esedékes kötvény-szelvényeket még teljes összeggel váltotta be. Az 1882 évi május hó 22-éu tartott közgyűlésen, — a mint az alább közölt határozatokból kitűnik, azon nézet jutott érvényre, hogy miután mindkét kibocsátású kötvények szövege szerint, a szelvényeknek minden levonás nélkül való kifizetése biztosíttatott, — a kötvények szelvényei után a bélyegilleték le nem vonható s hogy ennélfogva a bélyegilletéket a kötvénybirtokosok helyett is a részvényesek tartoznak viselni. E határozat folyományaként s minthogy a részvények szelvényei után dbként 2-8 kr., — a kötvények szelvényei után pedig dbként 7 kr. bélyegilleték fizetendő, — az 1882 évi julius hó 1-én esedékessé vált minden részvény-szelvényből a következő levonás eszközöltetett: u. m. az 1882 évi január hó 1-én s julius hó 1-én esedékes részvényszelvények utáu á 2-8 kr. = 5'6 kr. és az 1882 évi márczius hó 1-én és szeptember hó 1-én esedékes I. és II. kibocsátású elsőbbségi kötvény-szelvények után á 7 kr. = 28 kr., összesen 336 kr. Jövőre minden részvényszelvényböl saját bélyegillctékén, azaz 28 kron felül még a forgalomban levő kötvények szelvényeire eső bélyegilleték is le fog vonatui. S ezzel a szelvénybélyegilleték fedezésének kérdése meg lett oldva, és pedig a kormány által jelzett azon álláspont teljes érvényesítése mellett, miszerint e költségek üzleti kiadást nem képezhetnek. Minden valószínűség szerint kénytelen lesz a társulati igazgatóság azon álláspontot is feladni, melyet »az állami biztosítást igénybe vevő, csekély jövedelmezőségű vas utakról« a kormáuy által a f. 1882 év elején a képviselőházhoz beterjesztett törvényjavaslattal szemben elfoglalt, s a mely álláspontot az igazgatóság a képviselőházhoz benyújtott, — s itt egész terjedelmében közölt következő kérvényben igyekezett érvényre juttatni: u. m. »A nagyméltóságú kormány f. évi február 8-án törvényjavaslatot nyújtott bc az állambiztositást igénybe vevő, csekély jövedelmezőségű vasutakról, melyben a kormány felbatalmaztatik, azon vasutak iizletkezelésót átvenni, melyek üzletjövedelmi feleslegeikből az elsőbbségi kölcsöneik évi járadékát fedezni nem képesek.« »Ezen törvényjavaslat és annak indokolása megváltoztatja engedélyokmányunkat, ugyanazért kötelességünknek tartjuk a részvényesok érdekében, kiknek jogait képviselni kötelességünk, a következő észrevételeket a tisztelt ház figyelmébe ajánlani.«