Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Piski - Vajdahunyadi vasút
520 Piski-va .jdahunya tli vasut a piski-vajdahunyadi helyi érdekű másodrangú vasut épitésére és Üzletére a következő engedélyokmányt adta ki: 1. §. Az engedélyes tn. kir. központi vasmüigazgatóság jogot nyer egy Piskitöl Vajda-Ilunyadig vezetendő másodrendű gőzmozdonyvasut épitésére és üzletére. 2. §. Az engedélyes az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél köteles jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon épitési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka és közlekedési m. kir. minister által a/. 1878. évi XX t.-cz.-kel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8 §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880 évi XXXI. t.-cz. 3. §-a alapján a helyi érdekű vasutakra nézve kibocsáttatni fognak. A most emiitett szabályok kibocsátásáig azonban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel, a közmunka ós közlekedési m. kir. ministerium által 1868 évi ápril 20-án 4973 szám alatt az országgyűlés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabály, valamint a fennidézett vámés kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasúti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyes különben ugy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja. A kormány fentartja magának, hogy az épitési terveD változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6-dik §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlöft elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pálya-nyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénel gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sfnúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók: a) alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint, egy áll a százhatvanhat egész hatvanhét századrészhez (1 : 166-37). A kanyarodásoknak felátmérője a nyilt pályán rendszerint 275 méternél kisebb ne legyen, kivételes esetekben azonban, a hol a helyi körülmények miatt ily félátméröt sem lehetne alkalmazni, kisebb félátmérők is megengedtetnek s ily esetekben a minimum 200 méterre áliapit.tatik meg. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de a megjelölt általános irány- éi végpontok megtartandók lesznek.
