Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Piski - Vajdahunyadi vasút

I'iaki-vajdahunyadi vasut. 517 37. PISKI-YAJDAHUNYADI HELYI ÉRDEKŰ VASUT. Székhelye : Budapest. Engedélyeztetett: :iz 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a alapján és ő cs. és ap. kir. Felségének Gödöllőn 1882. évi deczember hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján a közmunka és közlekedési m. kir. minister által 1882. évi deczember hó 21-én 12,010 sz. a. kiadott engedélyokmány által. Engedélyes: a in. kir. központi vasmüigazgatésiig. Az üzletet az erdélyi vasut igazgatósága fogja kezelni. Történeti adatok. A vajdahunyadi vasércz- és a petrozsenyi kőszéntelepek megfelelőbb kiaknázhatása érdekében, a m. kir. péuzügyministerium Piski és Vajdabunyad között vasúti összeköltetésnek kiépítését tervezve, 1870 év május havában az e. erdélyi vasuttársulatot felszólitá, vájjon nem volna-e hajlandó e vasútvonal kiépítésére vállalkozni? Az e. erdélyi vasuttársulat e felhívásra vállalkozási készségét a m. kir. pénzügyministeriumkoz bejelenté, s miután az utóbbi hatóság részéről a szárnyvonal kiépitése esetére, az e. erdélyi vasut állami biztosításának felemelése kilátásba helyeztetett, — a vasuttársulat komolyan hozzá is látott a vasutterv kivitelének előkészítéséhez. A közmunka és közlekedési m. kir. ministeriumtól 1870 óv május havában kinyert előmunkálati engedély alapján a vonalozási és tervezési munkálatok csakhamar folyamatba tétettek és befejeztettek, úgy hogy a vasútvonal részletes tervezete a költségvetéssel együtt a m. kir. péuzttgyministeriumhoz már 1870 év augusztus hó 31-én be volt mutatható. E tervezet és költségvetés szerint a vasut hossza 15'8 kilométerrel, a tényleges épitési költség pedig az épités-iilőközi kamatokkal együtt 1.178,772 frttal lett felvéve, mely összegnek beszerzése végett 70%-os árfolyammal kereken 1.684,000 frtnyi, 90°/

0-os árfolyam feltételezése mellett ellenben kereken 1.310,000 frtnyi névleges töke kibocsátása vétetett számításba. E költséggel a vasútvonal első rangú pályaként lett volna kiépíthető, mig ha a pálya mint másodraugü vasut épiilt volna ki, akkor a tényleges épitési költség idöközi kamatokkal együtt kereken 1.083,000 frtot, a névleges tőke pedig 70%-os árfolyam alapul vétele mellett 1.547,100 frtot, 90%-os árfolyammal pedig 1.203,300 frtot tett volna ki. Mindkét esetben a Piski palyaudvar megnagyobbítása szükségessé vált volna, miért is e czélra az épitési 33*