Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Beszterczebánya - Brezovai vasút
512 Beszterczebánya-brezovai vasut. litására vonatkozó részletes megállapodások, ugy a szállítási illetékek az 1880 évi XXXI. t.cz. 4. §-a értelmében kölcsönös egyezmény utján meghatároztassanak. A vasut üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei vagy utóbbiak között váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállítható. 11. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirdavezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző-készülékekig való kiépítését a részletekre nézve, az engedélyessel megállapítandó egyezmény alapján a m. k. távirdaigazgatás hajtja végre. Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. k. távirda-igazgatást a távírda építkezés elrendezése és a fent jelzett egyezmény megállapítása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirdaépitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirdaépitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészítésére elég ideje maradjon. Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállítandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állíttassanak fel, a nélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetne. A távírda oszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősítési pontjai, az engedélyes és a m. k. távirdaigazgatás illető épitési közegei által egyetértöleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzler, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékekkel egyidejűleg állami távirda-vezeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirda épitési anyagok összes árát s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirda-vezeték is építtetnék, az üzleti vezetékek építésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirdaépitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyag kat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirdaigazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirdaoszlopok az állam költségén való fenntartásának kötelezettsége mellett a m. k. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak által egymás közt váltatnak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, az üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állam-, mint magán-sürgönyök továbbítására, illő ellenőrzés mellett használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás dijának az engedélyes s a m. kir. távirdaigazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes s a m. k. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kívánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabály ozvák.
