Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Budapest-pécsi vasút

458 Budapest-pécsi vasút. ban a szakértő bizottságnak magának is aggodalmai voltak az iránt, vájjon ezen vonalirány kivitelénél nem fognak-e felUlmulhatlan és elkerülhetlen nehézségek és akadályok felmerülni, mindjárt a Il-ik vagylagos vonalirányt is felvette javaslata keretébe. Ezen Il-ik vonal irány szintén Üszöghtől indulva ki, Hosszú-Hetény, Pölöske, Dombovár s a Kapos-völgyén keresztül Zsibrák és Simontornyáu át vezetteti volna Budapestre. A 30-as bizottságnak baranyamegyei (és pécsi tagjai az utóbbi vonalirányt elfogadván, ezen a tolnamegyei érdekeltség meghallgatása nélkül megállapított irány az 1880 évi márczius hó 10-én tartott ülésen Horváth Boldizsár, az Eszterházy berezegi javak zárgondnokának a végrehajtó-bizottsághoz benyújtott azon javaslatával fogadtatott »Csibráktól-Budapestig, kivévén a Tétény és Kelenföld közti magaslatokat, igen kedvező esési viszony áll be, csak Tétény, Martonvásár és Kelenföld közt, hol valószínűen egy 600 méter hosszú alagút szükségeltetik, ismét 1 : 150 vagy 1 : 125-hezi emelkedést és illetőleg esést vesz a vonal igénybe.« »A Il-ik vonal kiépítésére kővetkező megközelítő adatok szolgálnak alapul : »1. Ezen vonal hossza 224 kilóm, vagyis 29'/4 mértföld, tehát 3-5 mértfölddel hosszabb az I-nél.« »2. Az egész vonalban, mint az I. vonalban, szintén két alagút szükséges, csakhogy itt a hetényi legalább 1200 méter hosszúra terjed és csak a nyomjelzés fogja meghatározni, hogy egy 2-dik alagút elkerülhető-e ?« »3. Az egyes vonalak hossza és épitési költsége a következő •• a) ÜszöghHetény, mint az I. vonalnál, 15 kilométer kerül 1.300,000 frtba, b) II.-HetényPölüske 1200 mtr. alagúttal 19 kilométer hosszú, kerül 3.100,000 frtba, c) Pölöske-Dombovár 30 kilomt. hosszú, kerül 2.400,000 frtba, d) Dombovár-Csibrák 22 kilomt. hosszú, kerül 10.500,000 frtba, összesen 223 kim. hosszú, kerül 18.950,000 frtba. Hozzászámítva a pálya felszerelésére mtf.-ként 65,000 frtot, 29.65 mrtf. kerül 1.934,000 frtba. Továbbá épitési időközi kamatokra 3 évi épitési időre és részletenkénti megnyitásra 866,000 frt. Tehát a Il-ik vonal összes költsége tesz 21.750,000 frtot.« »4. Ezen vonal lejtési és emelkedési viszonyaira nézve megjegyzendő, hogy Üszöghtől Hetényig, vagyis a vízválasztóig az I-ső vonalhoz hasonlóan — mintegy 20 kim. hosszaságban az emelkedés 1 : 80-hoz vétetett föl. A vízválasztótól Pölöskéig Budapest irányában pedig legalább 16 kim. hosszaságban szintúgy 1 : 80-hoz kell az esést fölvenni.« »E vonalon tehát az emelkedési viszony Budapest—Pécs irányában sokkal kedvezőtlenebb az I. vonalnál. Pölöskétől Csibrákig a lejtési és emelkedési viszonyok kedvezők és Csibráktól Kelenföldig az alagút felé egyenlők az I-ső vonaléhoz.« »Ez adatokból eléggé kitűnik, hogy akár a vonalhosszakat, akár az épitési költségeket, akár pedig az esési és emelkedési viszonyokat hasonlítjuk össze az I. vonal megfelelő adataival, nem találjuk okát, melynél fogva a forgalomra nézve oly hátrányos 37* mértföld hosszabb vonalat eléggé indokolhatva találhassuk. — A vidékek termelési képességét vagy a községek jelentékenységét tekintve, mind a két vidék kevéssé termöképes hegységek közt vonul el és épen a hegységek közt az I. vonal jelentékenyebb községeket ér, mint a második. A hegységeken túl azonban a II. vonal kisebb völgyet ér, nagyobb s termelő községekkel Csibrákig, mint az I-ső, ámbár ez is több nevezetesebb községet és termékeny vidéket szel át, söt bortermelésre nézve jelentékenyebb. A termelöképességi különbözet (miatt tehát épen nem volna indokolható a 372 mértfölddel hosszabb vonalat választani.« »Az I. vonal a hegyes és dombos vidéken legközelebb érinti Magyar- és Német-Egregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Köblény, Marócsa, Szalatnak, R.-Kozár,