Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút

Szathmár-nagybnnyai vasút. 421 már biztosítva volt s csak 108,400 frt volt fedezetlen, az érdekeltek 1880 évi julius hó 18-án Nagybányán értekezletet tartottak s ez alkalommal elhatározták, hogy az aláirt összegnek 30°/o-a három havi részletben, és pedig 1880 évi augusztus, szeptember és október hó 1-én befizettessék a végből, hogy a vasúttársaság az 1880. évi XXXI t.-cz. 13. §-ának követelménye szerint megalakulhasson, — egyúttal pedig az értekezlet szűkebb bizottságot kllldött ki, beválasztván abba Stoll Károly országgyűlési képviselőt és dr. Tóth János nagybányai m. k. bányakeriileti főorvost, azon utasítással, hogy a m. északkeleti vasút igazgatóságával egyetemben a szükséges intézkedéseket a vállalat sikeres létesítése iránt megtegyék. Ezen megbízatás következtében a m. északkeleti vasuttársulat igazgatósága 1880 év szeptember havában az iránt folyamodott a kormányhoz, bogy a vállalat az államkincstár részéről még további s legalább is oly összegű hozzájárulással segélyeztessék, miszerint a összesen 133.600 mm. A kivitelnél Nagybányát véve rakodó állomásni, ugyanazon szállítmányi kör vétetett tekintetbe, mely a bevitel kitüntetésénél lett megnevezve.« »Bevitel Szinyérvárajlyára: Bolti kereskedelmi és iparczikkek 2000 mm., összesen 2000 mm.« »Kivitel Szinyérvárallyáról: 1. mezei termények: buza, málé, repcze stb. 8000 mm., 2. gyümölcs és aszalvány, bor 5000 mm., 3. szarvasmarha 500 db. == 1000 mm., 4. sertés 2o00 db. = 1000 mm., összesen 15,000 mm « »A szinyérvárallyai forgalmi körhez számíttatott az Avas, Újváros mezővárossal, továbbá Remetemező és vidéke, a Szamos balpartján. A Szinyérvárallyán alóli helységek szállítmányai, adatok hiánya miatt, nem vétettek tekintetbe.« »A fenn elősorolt kiviteli czikkekhez számitható még Nagybányán és részben Szinyérvárallyán rakodva: könemíiek, mész, gyps stb 200,000 mm. teend ezek szerint: a bevitel 136,000 mm.-át a kivitel 348.600 » összes forgalom 484,600 mm.-át vagyis 253,900 vámmázsát.« »Hozzávető számitások szerint a Szathmár és Nagybánya közti jelenlegi személyforgalom 20,000-et meghalad s igy nem fog túlságosnak találtatni, ha a várható személyforgalom 30,000 utasra tétetik. Az apahida-deési vasút, a vonal mentén egynehány mértföldre esö helységek minden egyes lakosára egy utast s igy összesen 40,000 utast számit. Ezen számítás alapján a SzathmárNagybánya közti személyforgalomnál is 40,000 utast lehet felvenni. A fennebbiekben kitüntetett remélhető forgalmát a szathmár-nagybányai vasútnak, az apahida-deési vasút jövedelmezőségének alapjául előirányzott forgalommal összehasonlítva, a következő arány mutatkozik : szathmár-nagybányai vasút 953,200 vm. apahida-deési vasút 295,544 » a többlet 657,680 vámmázsát teszen a szathmár-nagybányai vasút előnyére. A szathmár-nagybányai vasútnak a belyi érdekű másodrendű vasutak közti jelentőségét képes emelni még azon körülmény, hogy az, a m. északkeleti vasúttal csatlakozva, egy, a már nagy Széchényink által világforgalmi jelentőségűnek nyilvánított vasuti vonal kiegészítését van hivatva előkészíteni«. 27*